83. alkalommal kerül megrendezésre Budapesten (is) az ünnepi könyvhét, június 7. és 11. között, a már megszokottnak számító helyszínen, a Vörösmarty téren. Az esemény egyben a 11. Gyermekkönyvnapok is lesz, a téren dedikálások, író-olvasó találkozók és könyvbemutatók várják az érdeklődőket. A bejegyzésben én utóbbira helyezem a hangsúlyt.

Ennek oka pedig nem más, hogy míg tavaly igényes és adatgazdag honlapja volt az eseménynek, idén ilyen nem elérhető, legalábbis én nem találtam, így a dedikálásoknak és egyéb programoknak inkább a kiadók honlapján érdemes utánanézni. Ehelyett én inkább néhány, a könyvhétre megjelenő kötetet mutatok be.

Az idén alakult sci-fi kiadó, az Ad Astra könyvfesztiválra megjelentetett négy kötete után remek érzékkel a könyvhétre adja ki újabb könyvét, ami nem más, mint Ian McDonald sok díjjal kitüntetett regénye, A dervisház. A borító ismét igazán szépre, igényesre és figyelemfelkeltőre sikeredett. A cselekmény 2027-ben bonyolódik, az immár uniós tag Törökországában, pontosabban egy isztambuli villamoson bomba robban, amely nagy hatással van elég különböző emberek sorsára, úgy a nyugdíjas közgazdászprofesszoréra, a régiségkereskedőére, és a csaló brókerére, mint a nanotechnológiában utazó marketingesére, vagy az újabban dzsinneket látó, szívbeteg kisfiúéra. A könyv ígéretesnek tűnik, fülszövege alapján kissé emlékeztet a Zoo cityre. Ha legalább annyira jó lesz, remek kötettel gazdagodik a piac.
Ian McDonald: A dervisház
576 oldal
Ad Astra Kiadó, 2012.

Kondor Vilmos öt kötetes történelmi krimi regényfolyamának befejező része, a Budapest novemberben is a könyvhétre érkezik az Agavétól. A sorozat eddigi kötetei a Budapest Noir, a Bűnös Budapest, A budapesti kém és a Budapest romokban voltak. Az első kötet nagyon jó volt, most épp a Bűnös Budapestet olvasom, és ez is tetszik, az olvasói vélemények alapján a sorozat egésze megtartotta a színvonalát, így a Budapest novemberben méltó befejezése lehet ennek a hiánypótló, kitűnő és élvezetes sorozatnak. A Gordon Zsigmond-kötetek befejező része 1956 novemberének Budapestjén játszódik, ahol a forradalmat követően szovjet tankok a főváros utcáinak állandó főszereplői, a romok és törmelékek mellett. A főhős újságíró számára azonban nem ez a legfontosabb, hanem hogy egy olyan gyilkos nyomára bukkanjon, aki szeretteire jelent halálos veszélyt.
Kondor Vilmos: Budapest novemberben
320 oldal
Agave Kiadó, 2012.

Szintén az Agave kínálatának ígéretes újdonsága Lissa Price regénye, A testbérlők. A kötet külföldön hatalmas siker, végre hazánkban, magyarul is olvasható lesz majd. A történet szerint a Földön egy háború pusztított, emiatt emberek milliói haltak meg. Ebben az új világban valóra válik az emberiség régi álma: végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni. Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik. Izgalmasnak tűnik.
Lissa Price: A testbérlők
336 oldal
Agave Kiadó, 2012.

Az Európa Kiadónál lát majd napvilágot Italo Calvino kötete, a Láthatatlan városok, mely az Eleinket, és a Ha egy téli éjszakán egy utazót követi. A XX. századi olasz irodalom nemzetközi hírű, és nagy hatású íróhoz kapcsolódó életműkiadás legújabb darabjaként jelenik most meg a kötet. A kevéssé tudományos, de annál inkább fantasztikus történet jó harminc éve jelent meg először magyarul, egy sci-fi sorozatban. A fülszöveg alapján elég furcsa történetben Marco Polo mesél: láthatatlan városokról a városokról és az emlékezetről, a vágyról, a jelekről és a szemekről, a városokról és a holtakról, a városokról és az égről, a karcsú, a folyamatos és a rejtett városokról , mesél és mesél Kublai kánnak, míg rá nem döbben az olvasó a nagy titokra: hogy mindvégig egyetlen városról, az ő városáról, Velencéről beszélt.
Italo Calvino: Láthatatlan városok
126 oldal
Európa Kiadó, 2012.

Hahner Péter történész új könyve, A Vadnyugat, 20 hős - 20 talány címmel az Animusnál jelenik meg. A 100 történelmi tévhit, és az Újabb 100 történelmi tévhit után szűkíti a témát a tanár úr, így 20 témának jár csak utána, ám mindegyik a vadnyugat sajátos világához kapcsolódik. Ahhoz, melyet indiánok, cowboyok, kalandorok és kontinenst átszelő postakocsik jellemeznek. Nem véletlen, hogy a Vadnyugat története számos regényírót és filmrendezőt megihletett már. De úgy történt-e minden, ahogyan azt könyv- és filmélményeink alapján tudni véljük? Valójában milyen ruhában járt egy vérbeli cowboy? Hány bölényt ölt meg Buffalo Bill? Milyen látomásai voltak Ülő Bikának a sorsdöntő összecsapás előtt? Mennyire gazdagodtak meg az aranyásók? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ ebből a mítoszok és legendák mögé néző könyvben.
Hahner Péter: A Vadnyugat
384 oldal
Animus Kiadó, 2012.

A könyvhét előtt pár nappal jelenik meg, illetve pontosabban ma jelent meg, de jelentősége miatt ide kívánkozik George R. R. Martin legújabb regénye, a Sárkányok tánca. A kötet a hét kötetesre tervezett, A tűz és jég dala regényciklus ötödik része, követi a sorban a Trónok harcát, a Királyok csatáját, a Kardok viharát és a Varjak lakomáját. A továbbiakban a könyv tartalmáról is szó esik majd, így aki az előző részeket nem ismeri, az ne folytassa az olvasást. Északon a Fal ifjú parancsnoka, Havas Jon küzd a Másokkal, Stannis Baratheon Északért harcol a Boltonokkal. Királyvárban a Lannister-ház próbálja megerősíteni Tommen, a gyermekkirály törékeny uralmát a kivérzett Hét Királyság fölött. A Keskeny-tenger másik oldalán Tyrion Lannister sárkányvadászatra indul. A világ eközben az ősi városra, Meereenre  és Daenerysre, Westeros jog szerinti uralkodójára figyel.
George R. R. Martin: Sárkányok tánca
1152 oldal
Alexandra Kiadó, 2012.

Alberto Moravia 1978-as, a magyar olvasók számára eddig ismeretlen regényében egy csodaszép és mindenre elszánt fiatal lány, Desideria mondja el megvilágosodásának történetét. Egy bizonyos belső hangról mesél, melynek hatására a lopástól, a prostitúciótól, az orgiáktól, de még az emberrablástól vagy a vérfertőzéstől sem riad vissza. Ez az emberi társadalom alapértékeit kikezdő lázadás eleinte csak mint terv él a lány bensőjében, idővel azonban nekilát a megvalósításnak is. A Lázadás Moravia legmozgalmasabb, legszókimondóbb és legmegosztóbb regénye. Az írótól megszokott igényes irodalmi nyelvet ugyanis durva, obszcén kifejezések tarkítják, és a formabontó stílus heves érzelmeket váltott ki a mélyen vallásos, puritán olasz olvasóközönségből. A Lázadás igazi botránykönyv, mely senkit sem hagy közömbösen, és még ma, több mint harminc év távlatából is mély érzéseket vált ki az olvasóból.
Alberto Moravia: Lázadás
416 oldal
Partvonal Kiadó, 2012.