Talán most a Könyvhét előtt nincs akkora tolongás a friss megjelenések terén, mint volt a Könyvfesztivál előtt, legalábbis ami az engem érdeklő könyveket illeti. Alaposabban körbenézve azért így is akad néhány figyelemreméltó kötet, lássuk melyek ezek!
Neil Gaiman: Szerencsére a tej
Az Agavénál a Rosemary gyermeke mellett talán ez tűnik a legérdekesebb könyvheti címnek. Szerencsére idén nyáron sem maradunk új Gaiman-kötet nélkül, a tavalyi Óceán az út végént most egy illusztrált gyerekkönyv követi. A keményfedeles, 128 oldalas Szerencsére a tejben egy apuka tejért indul, hogy aztán az események gaimani fordulatot vegyenek, és az időutazás mellett éneklő dinoszauruszok, vámpírok és kalózok is fontos szerephez jussanak.
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Új borítóval jelenik meg az Európánál a világirodalom egyik nagy (szó szerint, 1184 oldal) klasszikusa. Mitchell 1936-os regénye Scarlett O'Hara tizenkét évét meséli el az amerikai polgárháború árnyékában, természetesen egy szerelemmel a középpontban. A regény Pulitzer-díjat kapott, 1939-ben sikeres filmet forgattak belőle.
King 2013-as, magyarul az Európánál megjelenő, 240 oldalas regénye egy 1973-as észak-karolinai nyár történetét meséli el, amikor is a harmadéves, szerelmi bánattól szenvedő egyetemista, Devin Jones nyári munkát vállal Joylandben, egy vidámparkban. A hely azonban sötét titkokat rejt: évekkel ezelőtt egy lányt gyilkoltak meg itt, akinek a szelleme azóta is kísért. A regény a krimit keveri a romantikával és a kísértethistóriával, éppen ezért kellemes és borzongató nyáresti olvasmánynak tűnik.
Szakurazaka Hirosi: A holnap határa
Egy kicsit kilóg a sorból, ugyanis már megjelent a GABO gondozásában a japán szerző military sci-fije, de az előző megjelenős összeállításból még pont kimaradt, úgyhogy most ide kerül. A rövidke (224 oldal) regényből amerikai filmfeldolgozás készült Tom Cruise és Emily Blunt főszereplésével, és állítólag jó lett - nem tudom, még nem láttam. A történetet persze amerikanizálták, ugyanis a könyvben amikor a földönkívüli gitaik invázióra indulnak a Föld ellen, japánok jutnak a főszerephez. Kirija Keidzsi csupán egy a sok újonc közül, akiket harci páncélba öltöztetnek és ölni küldenek. Keidzsi meghal a csatatéren, csak hogy minden reggel feltámadjon, harcoljon és újra meg újra meghaljon. Százötvennyolcadik feltámadása alkalmával üzenetet kap egy titokzatos szövetségestől, Rita Vrataskitól. Vajon a nő Keidzsi megmenekülésének vagy végső halálának a kulcsa?
Horváth László Imre: Lett este és lett reggel
Horváth antiutópiája egy egészen érdekes ötlettel játszik el: Paulus tábornok a sztálingrádi hadjárat előtt autóbalesetet szenved, így minden másképp alakul, és Németország megnyeri a második világháborút. A történet főhőse Klaus Arme, vezető náci ideológus: az ő 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll a könyv. Az első bejegyzés idején tizennyolc, az utolsónál nyolcvankilenc éves. A ,,lett este és lett reggel" a Genezis könyvében a teremtés napjai közti időszakot jelöli, amikor az Arme-féle náci ideológia szerint Isten alszik vagy halott, esetleg felfüggeszti magát, egyben az erkölcsi, etikai normákat is. A civilizáció újabb lépcsőfokának eléréséhez mindig egy-egy ilyen állapot kell, ami felmenti a birodalmat és katonáit minden bűn alól, hiszen ezeket a fejlődés nevében követik el, a teremtés tökéletesítésére. Klaus Arme egész élete a családja hatalmáért vívott kérlelhetetlen árnyékháború, és az egész emberi civilizációt lassanként felemésztő birodalom szolgálatában telik. Legfőbb ellensége a folyamatos apokalipszis idején is jelen lévő kereszténység, mely újra és újra felbukkan áldozatai képében, akik arra születtek, hogy gyengeségükkel megalázzák az erőseket. Vajon az egész világ a nácik élettere lesz, vagy az új Übermensch mégsem mindenható?
