Az idei várólista csökkentés tizenkettes csapatában szerepelt komoly mulasztást pótlandó Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című könyve, ami saját korában orvosilag is hiteles látlelet egy súlyos betegségről, őszinte vallomás és nem utolsósorban élvezetes olvasmány.

Karinthy Frigyes (1887-1938) író, költő, műfordító, a huszadik századi magyar irodalom meghatározó alakja. Az 1937-es Utazás a koponyám körül az író őszinte, részletes és megkapó naplója betegségéről, agydaganatáról; előbb az észlelésről és a tünetekről, majd pedig az 1936-ban a svéd Herbert Olivecrona professzor által végrehajtott műtétről és a kezelésről.

A kötet három igazán fő jellemzővel bír. Egyrészt nagyon megrendítő, ahogyan és amilyen részletességgel a szerző ábrázolja magát szenvedéseiben (ájulások, hányás, stb.). A művész mindenre kiterjedő őszinteséggel tárja a világ elé esendőségét. Eleinte minden eszközzel ellenkezik állapota és annak elfogadása ellen, majd apránként feldolgozza azt.

Másodsorban kiváló humorral viseli a helyzetét, nem fél viccet csinálni semmiből, példamutató hozzáállást tanúsít és megőrzi igazi jellemvonásait. A humor remek stílussal párosul: mégis csak egy Karinthyt olvasunk. Végül pedig valóban orvosilag is hasznos a mű, pontos tünetleírásokat kapunk, ezeket az író széleskörű, természettudományokra is kiterjedő érdeklődése és műveltsége teszi lehetővé. A kötetet Karinthy sajátos keretbe helyezi: az elején megindokolja, hogy nyilvános vádaskodások (melyek szerint nem is volt beteg, csak népszerűségét akarta ily módon növelni) adták a végső lökést a megíráshoz; a végén pedig hálát ad, amiért "újjászületett". Sajnos új élete folytatásához már csak alig két év jutott neki, hiszen 1938-ban agyvérzésben meghalt.

Mindezek tudatában az Utazás a koponyám körül egy nagyon érdekes, de egyben félelmetes olvasmány is, ami stílusával, humorával és őszinteségével garantáltan nyomot hagy olvasójában és még sokáig vele marad.

10/9

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
248 oldal
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987.