Librarium

Librarium

Apartheid után szabadon

2013. április 15. - winrudi

Nelson Mandela A szabadság útján című könyve röviden és olvasmányosan mutatja be a Nobel-békedíjas dél-afrikai vezető élettörténetét. A szűk 200 oldalas mű olvasása közben gyermekkorától kezdve, 27 éves börtönfogságán át, 1990-es szabadulásáig követhetjük nyomon Mandela életét.

mandela.jpgNelson Mandela (1918-) jogász, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) politikusa, az apartheid rendszer bukása utáni Dél-Afrika első elnöke, és egyben az első fekete elnöke is. 1993-ban elődjével, F.W. de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott az ország békés demokratikus átmenetéért.

Mandela személye az elnyomással szembeni békés ellenállás és a rasszizmus elleni harc jelképe, rabszáma, a 46664 is ikonná vált: 1964-ben ő volt a 466. fogoly, akit a híres-hírhedt Robben szigeten található börtönbe zártak. Mandela elnöki tevékenysége Hollywoodot is megihlette, Clint Eastwood 2009-es filmjében, az Invictusban Morgan Freeman formálta meg a rabból lett elnököt.

Mandela végzett jogász, aki barátjával, Oliver Tamboval közösen 1952-ben megnyitotta az ország első feketéknek szánt ügyvédi irodáját. Már fiatal korától kezdve élénk politikai aktivitást folytatott, és hangsúlyosan fellépett az 1948-ban kormányra kerülő, a fehér kisebbséget képviselő és a faji elkülönítés (apartheid) politikáját hirdető Nemzeti Párt tevékenysége ellen. Ennek eredménye 27 évnyi börtönbüntetés lett, a hosszú évek alatt feleségét is folyamatosan zaklatta a hatalom házkutatások és kihallgatások egész sorával.

Mandela könyve tipikus börtönnapló, a rabság évei a leghangsúlyosabbak, ő és a többi fogoly elszántságukkal, találékonyságukkal és élni akarásukkal mutatnak példát emberségből, mindenki számára; miközben az elnyomó hatalom a végtelenül buta önkényuralmi rendszerek sajátos vonásait mutatja fel, újra és újra. Mandela rabsága éveiben folyamatosan nehezebbnél nehezebb munkát végzett, miközben több év is eltelt az alkalmak között, amikor egyáltalán láthatta szeretett feleségét, vagy gyerekeit; nejét több évtizedig nem ölelhette magához. A kőbányában végzett munkájuk során hosszú hónapokba, és többek látáskárosodásába került, mire napszemüveget kaphattak a vakító napsugarak kizárására.

Mindez természetesen szörnyű és embertelen, de több, mint elgondolkodtató, hogy mennyire lehetetlen lett volna a vezetéssel tárgyalva kiszabadulni a szovjet GULAGról, egy náci haláltáborból, vagy akár egy észak-koreai kényszermunkatáborból. Ahogyan azt Paul Johnson is megfogalmazta A modern korban: Gandhi sikeréhez nagy szükség volt az angolokra is, nem sokra ment volna éhségsztrájkjával Sztálinnal vagy Hitlerrel szemben. Ez persze semmivel sem csökkenti Mandela nagyságát, egy perccel sem rövidíti meg rabságban töltött éveit, de rögzíti, hogy a kiszabadulásához a hatalom hozzáállásában végbement változásra is szükség volt.

Mandela elnöksége során befejezett könyvéből árad a szabadságba és a demokratikus köztársaságba vetett hit, valamint az optimizmus, sajnos azonban ma - bő két évtizeddel később - már világosan látszik, hogy az ország súlyos problémái, melyek kiváltották a rendszer bukását, nem oldódtak meg az apartheid megszűnésével. A viszonylag békésnek mondható átmenet ellenére általános jelenséggé vált a fehérek elleni gátlástalan bosszú, ártatlan embereket öltek meg az elnyomásért "cserébe". Emellett gondot okoz még a rendkívül magas munkanélküliség, a folyamatos sztrájkok és az azokat kísérő erőszak, valamint a fekete-fehér ellentét fekete-fekete szembenállássá alakulása is: általánosak a környező országokból érkező legális és illegális bevándorlókkal szembeni véres leszámolások. A dél-afrikai munkanélküliek egész egyszerűen őket teszik felelőssé kilátástalan helyzetükért.

Mandela könyve időnként kissé naivnak tetsző békés nyelvezete és az egyszemélyi visszaemlékezésből fakadó egyoldalúsága ellenére is fontos és érdekes mű, mely soraival emléket állít az apartheid évtizedeiben elnyomott fekete lakosság szenvedéseinek és a szerző példás életművének. Bemutatja, hogyan indult el Dél-Afrika a demokráciává válás kanyargós útján; még ha ez az út kátyúkkal, rögökkel és torlaszokkal borított is, melyet mély és veszélyes szakadékok határolnak.

10/8

Nelson Mandela: A szabadság útján
192 oldal
Nyitott Könyvműhely, 2008.
Fordította: Frida Balázs
Eredeti cím: Long Walk to Freedom

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr595228534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása