A karácsony előtti heteket leszámítva a tavaszi időszak a könyvkiadás legintenzívebb szakasza az évben, ezért most a két hét múlva érkező XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál előtt körbenézünk a kiadók háza táján, szubjektíven végigmazsolázva a nemrég megjelent, a Könyvfesztiválra időzített, vagy éppen nem sokkal azután kiadandó köteteket, szám szerint tizennégyet, nyolc kiadó gondozásában.
Scott Westerfeld steampunk ifjúsági trilógiájának kiadását folytatja az Ad Astra, a tavalyi Leviatán után április 18-án, a fesztiválra érkezik a második kötet: a Behemót. A sorozat egy alternatív történelemben játszódik, ahol az első világháborút hatalmas, gőzzel hajtott gépezetekkel és génmódosított teremtményekkel vívják a darwinisták és a barkácsok. A Behemót a brit tengerészet teremtménye, melyet a darwinisták akarnak felhasználni ellenfeleik ellen, még ha ennek az Oszmán Birodalom hadba lépése is az ára. A történet két főhőse, Deryn, a brit légierő fiúruhás katonája és Sándor, az osztrák-magyar álruhás trónörökös egy léghajó, a Leviatán fedélzetén tart Isztambul felé, ahol nem várt kalandokba keverednek. A második kötetet is Keith Thompson lenyűgözően hangulatos rajzai illusztrálják.
Március 14-én jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Benedek Szabolcs vértrilógiájának befejező kötete, mely A vérgrófot és A vérgrófnőt követi. A harmadik könyv cselekményének idején immár 1918-at írunk, vége az első világháborúnak, a Monarchia végnapjait éli. A főhős Szállási Tituszt nem csak a dühöngő spanyolnátha járvány, de Drakula gróf magyarországi jelenléte is aggasztja. Az elszánt hírlapíró Ágnessel és Mihállyal kiegészülve veszi fel a harcot Saint-German grófjáért, hogy pontot tegyen az események és egyben a trilógia végére is. A kötetbe itt bele is olvashatunk.
Iain M. Banks: Félemmetes géjpezet
A tegnapi napon, azaz április 4-én jelent meg Iain M. Banks legújabb sci-fije, a Félemmetes géjpezet az Agavénál. A hír igen szomorú aktualitása, hogy a skót író a napokban jelentette be: végső stádiumú epehólyag rákban szenved, és valószínűleg már egy éve sincs hátra, így ezt követő könyve az utolsó lesz. A szépirodalmi és sci-fi íróként is ismert szerző könyvében Sessine gróf sokadszor készül meghalni, Gadfium, a tudós régen várt üzenetet kap, Latra, a látó pedig egy elveszett hangya után kutat. Egy csapásra minden megváltozik, háború közeleg és a köd titokzatos teremtményeinek nincs más választása, mint hogy követet küldjenek az emberek világába.
James Forrester: Megszentelt árulás
Április 11-én egy új történelmi krimi szerző mutatkozik be az Agavénál. James Forrester a brit történész, dr. Ian Mortimer írói álneve, szakterülete a XIV. és XVIII. század közötti Anglia. Az utóbbi években számos szakkönyve jelent meg a középkori Angliáról, tagja a Royal Historical Societynek. Szabadidejében kezdett el történelmi krimiket írni, jelen kötete először 2010-ben jelent meg, azóta trilógiává bővült ki. A Megszentelt árulás cselekménye 1563-ban, Londonban bonyolódik, ahol katolikus összeesküvések szerveződnek a fiatal Erzsébet királynő ellen. William Harley Clarenceux-t felkeresi régi barátja és katolikus hittársa, Henry Machyn, aki nála rejti el éveken át írt krónikáját. Clarenceux ezt követően szembe találja magát Francis Walsinghammel és Richard Crackenthorpe-pal, akik minden áron meg akarják szerezni a krónikát.
Philip K. Dick: Az utolsó szimulákrum
Április 25-re várható az Agavénál az idei, remek borítójú Dick-kötet, ami a tavalyi Frolix-8 küldöttét követi a sorban. A könyv az életmű 25. része lesz majd. A könyvben a háború dúlta Földön a sors és a körülmények egy különös csoportot hoznak össze: egy fasisztát, aki államcsínyt tervez, egy zongoristát, aki az elméjével játszik a hangszeren, egy First Ladyt, aki mindent a kezében akar tartani, és az utolsó praktizáló pszichiátert. Mindeközben a társadalom tetején állók a hatalomért marakodnak, az elnyomott alsó osztály pedig kezd magához térni a kábaságból, egyre többet kérdez, egyre inkább tudatára ébred helyzetének és erejének.
A Könyvfesztiválra jelenteti meg a Magvető a francia író, Houellebecq regényét, aki a rendezvény idei díszvendége lesz majd. A történet ötvenes főhőse a Kanári-szigeteken található Lanzarote-ra fizet be egy útra. A kötet bemutatja, hogy a modern ember miként próbál értelmet szerezni napjainak, hogyan tölti el kénytelen-kelletlen a kiszabott időt. Kétségbeesett küzdelem ez, hiszen a főhős, valamint a nyaralás során szinte véletlenszerűen mellé sodródó néhány férfi és nő lelke ugyanolyan sebzett és sivár, mint maga az üdülésre kiválasztott táj. A Goncourt-díjas szerző szatírjában humorral, sztereotípiákat elsütve ír a különböző európai népek nyaralási szokásairól, a kulturális turizmus perspektíváiról vagy egy pedofilokból álló szektáról, szívbe markoló igazságokat fogalmaz meg a szexualitás mindent elsöprő erejéről, az ember végtelen magányáról és a célját vesztett élet tragikomédiájáról. A kötetbe itt bele is olvashatunk.
Április második felére ígéri az Animus a skandináv krimik norvég koronázatlan királyának legújabb krimijét. A Kísértet főhőse ismét Harry Hole, a norvég rendőrség egykori nyomozója, aki három év távollét után visszatér Oslóba. Felkeresi egykori felettesét, hogy engedélyt kérjen tőle egy ügy felderítésére. Az ügyet azonban már lezárták: a fiatal narkóst, Gustót egy cimborája lőtte agyon, mert összekaptak az anyagon. Egy olyan anyagon, amely a heroin uralmát megtörve, villámcsapásszerűen hódította meg a várost. Harry meglátogatja a börtönben a Gusto meggyilkolásával vádolt srácot. A nyomozás, amelybe Harry magányosan belevág, nehéz és fájdalmas, miközben mindenfelől kísértetek veszik körül. A sajátjai és az is, amelyik a várost járja.
Hannu Rajaniemi: Fraktálherceg
Április 18-én érkezik az Ad Astranál a fiatal finn sci-fi szerző második magyarul megjelenő könyve, a tavalyi Kvantumtolvaj folytatása. Az író a Könyvfesztivál vendége lesz, ahol egy beszélgetésen is részt vesz és dedikál is. A könyv főhőse Jean le Flambeur, a Naprendszer legtehetségesebb mestertolvaja, aki élete egyik legnehezebb munkájára készül. A Schrödinger-doboz, amelyet megpróbál feltörni, lehet, hogy a szabadulását rejti. Helyzetét nem könnyíti meg a nyakára küldött fejvadász sem, az űrhajóját pedig eleven falja fel egy másik ellenség. Eközben a Föld utolsó városában, ahol a mesék tiltottak, a dzsinnek pedig valódiak, egy fiatal lány megpróbálja visszanyerni a családja jóindulatát: ez az egyszerű feladat azonban rendkívül hamar egy életveszélyes játszma közepébe sodorja.
Már megjelent az Európánál Viktor Pelevin kortárs orosz író legújabb kötete. Könyvében Pelevin óriási képzelőerővel fest le előttünk egy bizarr és groteszk világot, mely Bizáncium és az Urkajnai Urkaganátus háborúját meséli el, miközben egy ember, egy guminő és egy ork részvételével kialakuló szerelmi háromszöget is érint. A távoli jövő fantáziavilágában a Bizáncium nevű, antigravitációs pányván lebegő, hatalmas gömbben él az emberiség szupermodern technológiával felszerelt elitje, az alatta elterülő síkságon pedig orkok milliói senyvednek egyre hanyatló – és egyre nagyobb harci és munkasikereket elérő – diktatórikus társadalmukban. A bizánciumiak minden évben indítanak egy kis háborút ellenük, amely abból áll, hogy a Cirkuszban halomra gyilkolják az orkokat (majd hagyják, hogy azok „győzelmet arassanak”), s az erről készült filmfelvételek, a „sznaffok” jelentik az „emberek” mindennapos szórakozását. A „sznaff” tehát egyszerre a tévéhíradó, az esti film és a Való Világ számukra – valamint a legfőbb vallási szentség. A különlegesnek ígérkező könyvbe itt bele is olvashatunk.
Amir Gutfreund: A mi holokausztunk
Az izraeli szerző műve a Könyvfesztiválra jelenik meg az Európánál, ahol majd a szerző dedikál is. A haifai születésű alkalmazott matematikus, katonatiszt író Sapir-díjas regényének két főhőse Amir és Efi, akik a „két és feledik” holokauszt-túlélő nemzedék tagjai és egy izraeli lakótelepen élnek, különlegesnél különlegesebb csodabogarak között. Csupa érthetetlen furcsaság veszi őket körül, csupa kérdés, amire szeretnének választ kapni. Például: Miért kiabálja ki az ablakán Adéla Grüner, hogy „Kálmán, vigéc, vigéc!”? Miért nevezik Gerson Klimát a saját fivérének, és miért vonul be időnként, önszántából a bolondokházába? Mi okozhatja Feige betegségét, és mi baja egyáltalán? Miért kérdezgeti a bolond Hirsch folyton-folyvást, hogy „Csak a szenteket vitték gázkamrába?”? És egyáltalán, mit takar az a szó, hogy „holokauszt”? A gyerekek hiába kérdezősködnek, állandóan a hallgatás falába ütköznek, mert még „nem elég nagyok” hozzá, hogy az igazságot hallhassák. Így aztán kutatni kezdenek, könyvtárba járnak, trükkös kérdéseket eszelnek ki, hogy kiszedjék a bolondokból történeteiket, „Buchenwaldot játszanak”, vagyis koplalnak és szomjaznak, hogy legalább a megélt tapasztalat révén közelebb juthassanak szüleik, nagyszüleik traumájához. A könyvbe itt bele is olvashatunk.
Április 16-án jelenik meg a Park Kiadónál az elsőkönyves szerző kötete, aki a Könyvfesztiválra is eljön majd, hogy dedikálja művét. A történet szerint Elisabeth Lowe váratlanul csomagot kap, amiben két tárgyat is talál: egy albumot, tele réges-régi, Magyarországon készült fényképpel, és egy kísérőlevelet, melyben arról értesítik, hogy édesanyja, akivel több mint egy évtizede megszakított minden kapcsolatot, meghalt. A képek nézegetése felidézi Elisabeth számára a fájdalmas múltat, amikor a kilencéves kislány a szüleivel a Balatonnál töltött egy hetet, és édesanyja úgy döntött, nem tér vissza a szigetországba. Beth az apjával maradt, de minden nyáron meglátogatta az édesanyját Magyarországon. Éveken át ezek a nyarak tartották benne a lelket, de tizenhat éves korában valami visszafordíthatatlanul megváltozott. Azóta Beth egyszer sem engedte meg magának, hogy azokra a varázslatos nyarakra gondoljon, a csomag érkezése azonban felkavarja a múltat és átrendezi a jelent.
Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
Még februárban jelent meg McCann könyve magyarul a Magvetőnél, mely 2009-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. A regény címe Lord Tennyson Locksley Hall című versének egyik kulcssora. A címben emlegetett forgás a regény poétikájára és történetére is jellemző. A regény egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légimutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. Ebben a kontextusban a mű izgalmasan kapcsolódik 9/11-toposzához, és még inkább New York irodalmi-kulturális mitológiájához. McCann ugyanis ennek a tébolyítóan izgalmas és az ellentéteket, konfliktusokat végletesen kifeszítő metropolisznak is megírta egyik lehetséges regényét. A könyv másik szála a mélyben játszódik: egy prostituált életkálváriáját és bírósági perét ismerhetjük meg benne. A különböző karakterek, események és motívumok olykor majdhogynem láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kapcsolódnak össze. A könyvbe itt bele is olvashatunk.
Vidra Gabriella: A barlang titka, A Tudás könyvei 4.
Április 12-én érkezik a Kolibri Kiadónál Vidra Gabriella ifjúsági sorozatának befejező része, ami A fekete kő titkát, A labirintus átkát és A templom titkát követi. A budapesti születésű, a kispesti Wekerle telepen élő szerző nem mellesleg egy általános iskola igazgatónője, valamint magyartanár. Ifjúsági kalandregényei úgy tanítanak és osztanak meg új ismereteket az olvasójával, hogy közben szórakoztatnak is. A negyedik könyvben Krisztiánék Amerikában is nehéz feladatokkal találják szembe magukat. Beutazzák Kanadát, végigizgulják a híres springfieldi halálrohamot, végül Peruban, a Machu Picchu-nál kell helyt állniuk. A negyedik kötetben végre fény derül a Tudás-könyveinek a titkára, és a meglepetéseket rejtő múltra. Sikerül vajon a négy kamasznak legyőznie a Gonoszt, és visszaadnia az ellopott tudást az emberiségnek?
Jo Nesbo: Szeleburdi világvége, Doktor Proktor pukipora III.
A híres krimiszerző gyerekeknek szóló trilógiájának befejező kötete a Doktor Proktor pukipora és az Idővihar a kádban után március 29-én jelent meg a Kolibrinél. A harmadik részben Doktor Proktor és barátai egy könyörtelen invázió közepén találják magukat. Nyakukon a világvége és rá kell jönniük, hogy hová tűnnek a mosógépekből a zoknik, hogy élnek körülöttük igazi békaemberek, kevésbé igazi páviánok és más rémséges bestiák, amelyek bár ne lennének!
