Az átmeneti üresedés J.K. Rowling tavaly megjelent könyve, több szempontból is első: első kötete a zajos sikerű Harry Potter-sorozat óta, az első felnőtteknek szánt regénye, és az első olyan, amely ha nem figyelünk oda, egy óvatlan pillanatban a hátunk mögé lopózva ádázul leüt minket, majd nem késlekedik ájult testünkkel jó alaposan felmosni a padlót.

A cselekmény Pagford kitalált vidéki angol kisvárosának utcáin és otthonaiban bonyolódik, a fiatal Barry Fairbrother önkormányzati tanácsnok váratlan és gyors halálát követően. Fairbrother megüresedő helyéért ádáz harc indul meg, mely felszínre hozza a kisvárosi idill álarca mögött meghúzódó óriási ellentéteket. A regényből a BBC szárnyai alatt filmsorozat is készül, az első rész várhatóan 2014-ben érkezik, a munkálatokban Rowling is közreműködik, a hálásabbnál hálásabb szerepeket remélhetően a legjobb brit színészek játszhatják majd el.

Ha a valaki a Harry Potter könyvek utolsó részeit olvasva arra az elhamarkodott kijelentésre ragadtatta el magát, hogy ezek már bizony felnőttkönyvek, és nem az ifjak kezébe valók, az nagyon gyorsan olvasson el úgy 20-30 oldalt Az átmeneti üresedésből, és megtudja milyen az, ha Rowling felnőtteknek szánt könyvet ír. A szerző ugyanolyan jól szövi a történetet, ahogyan azt tőle megszokhattuk, éppen csak a téma és annak tálalása az, ami fényévekre helyezi a regényt a varázslótanonc kalandjait megörökítő daraboktól.

A könyv sajátja realista, időnként végletekbe menően naturalista ábrázolásmódja, a szaftos káromkodások gyakori szerepeltetése teljesen helyénvaló az ábrázolt emberek esetében. Időnként láttam magam előtt az írónőt, ahogyan egy félmosollyal papírra - vagy inkább monitorra - vet egy-egy durvább anyázást, megpróbálva egyszer és mindenkorra lemosni magáról az ifjúsági író címkéjét, hogy elkerülje például a hozzám hasonlóan hatást vadászó blogolók címötleteit, de sajnos javíthatatlan vagyok. A káromkodás mellett van itt minden, mi szem-szájnak ingere: szexualitás (merevedéssel, maszturbációval, temetői és árokparti aktusokkal), drogfüggőség és füvezés, mindez pedig fellocsolva nagy adag, különféle alkohollal. Az egész kavalkád legalján helyet foglaló család, a drogfüggőségétől szabadulni képtelen, munkanélküli ex-prostituált Terri két gyermeke, Krystal és Robbie a kötet leginkább szánalomra méltó szereplői, az ő jeleneteik a legmegrendítőbb szakaszok.

Pagford

Mielőtt azonban a kifinomult ízlésű, kényes olvasó ezt olvasva most orrát befogva két ujja közé szorítaná frissen beszerzett példányát, a sarokba hajítva azt, felhívnám a figyelmet, hogy messze nem merül ki ennyiben a könyv, ez pusztán a realista ábrázolásmódból fakadó szükségszerűség. Az átmeneti üresedés alapvető motívuma az ellentét. Ellentét a háttérben, Pagford és Yarvill települések között, a Parlag nevű, lepusztult lakótelep felügyelete felett; ellentét anya és lánya, apa és fia, anyós és meny, idős és fiatal, gazdag és szegény, férfi és nő, brit és indiai között. Ahogyan az oldalak pörögnek, újra és újra felbukkannak az ellentétek, amik a generációs, társadalmi, nemek közti, életszínvonal- és származásbeli különbségek mentén húzódnak. Ezen ellentétek közül a legerősebb vonulat a családon belüli szembenállások megjelenítése, az olvasó folyamatosan nyugtázza a kialakult helyzetek életszerűségét, a valóságból hozva a példákat.

A felvonultatott ellentétek mögött elfojtott indulatok, elnyomott sérelmek, eltitkolt szerelmek, kétszínűség, és ármánykodás húzódik meg. Pagfordra jellemző a rendkívül bonyolult kapcsolati háló, miközben mindenkinél megjelenik legalább egy súlyos probléma. A kötet vegyes kritikai fogadtatásában időről időre felbukkan az érv, mely szerint a kötet első 150-200 oldala felesleges elnyújtása a cselekménynek és unalmasságával eltántoríthat a regény folytatásától. Akik azonban így gondoljak, nem értik a könyvet. Egyrészt nyomát sem éreztem semmiféle törésnek az említett oldalmennyiség környékén, az egész cselekmény egyenletesen adagolt; másrészt erre a részre mindenképp szükség van a különböző családok bonyolult kapcsolati rendszerének feltárására és agyunkban való elraktározására, hogy egyáltalán értsük a további történéseket.

Az átmeneti üresedés egyik nagy erőssége, hogy a jelen nyugati társadalmában megfigyelhető problémák - családon belüli erőszak, munkanélküliség, jövőkép hiánya, iskolázatlanság, drogfüggőség, alkoholproblémák, stb. - tökéletes látleletét adja. Ezen a ponton kell igazolnom a bejegyzés címének létjogosultságát. A Harry Potterből vett szó - mely a varázstalan embereket jelöli - tökéletesen illik a regény szereplőire, tökéletesen illik ránk. A HP varázsvilágának kissé naiv karakterei után, itt megkapjuk a rögvalóságot, emellett sokat elmond a világunk állapotáról, hogy a HP a varázslók csodás univerzumáról szólva - minden negatív karakterével együtt - az ifjúsági irodalom szintje, a mindennapoktól elrugaszkodott.

Rowling bebizonyítja, hogy kiváló író: nem csak a különféle ellentétek és családi konfliktusok megjelenítése tűpontos, de a karakterek kidolgozottsága is a végletekig alapos, messzemenő részletességgel ábrázolt. A kötetnek szigorúan véve nincsenek főhősei, kis túlzással a megjelenő több tíz szereplő egyformán fontos, és ami meglepő: szinte egy sem akad, aki feltétel nélkül szimpatikus lenne - életszerű ábrázolás ez - mégis száguld az olvasó és falja könyvet, pedig látszólag "semmi" nem történik, nincsenek körömrágásra késztető izgalmak. A könyv végig kiszámíthatatlan, a vége előtt pár tíz oldallal sem engedi sejtetni, hogy mi várható, bár a környezetből adódóan számítani lehet drámai és nem éppen felemelő befejezésre.

Az átmeneti üresedéssel Rowling nem okoz csalódást olvasójának, bár elképzelhető, hogy a kedves könyvforgató mást kap, mint amit előzetesen várt. A kötetet most a kezükbe vevők a következőkre számíthatnak: tökéletes karakter-, és konfliktusábrázolásra, pontos társadalomkritikára, feszült párbeszédekre, egy jó olvasmányra. A hírek szerint Rowling következő könyvével elfordul a felnőttektől és a Harry Potter célközönségénél is fiatalabbakat célozza meg, mi pedig csak remélhetjük, hogy ez után a zseniális mű után azért még visszatér majd hozzánk, bűnös és esendő muglikhoz is.

10/10

J.K. Rowling: Átmeneti üresedés
576 oldal
GABO, 2012.
Eredeti cím: The Casual Vacancy
Fordította: Bihari György és Sóvágó Katalin