Két vágymonológot tartalmazó apró, de annál erősebb kötet, az előző havi könyvfesztivál olasz díszvendég írójától. A Hangok történetei most először olvashatóak magyarul, a Libri Kiadó új, szépirodalmi sorozatában Juan Pablo Villalobos Bunkerzsúrjával és Magris Kisvilágok című esszéregényével egyszerre, kifejezetten a fesztiválra időzítve.
A szerző híres és elismert, irodalmi Nobel-várományos olasz író. Az 1939-ben, Triesztben született Magrist a Duna című esszéregény miatt ismerik a legtöbben. Írásaiban ötvözi a kultúrtörténetet a fikció, az emlékezés és a nosztalgia elemeivel. Rendszerint különös figyelmet szentel szűkebb hazája, így az Adriai-tenger környéke és Közép-Európa szellemi földrajzának.
A szerző sajnos ezidáig ismeretlen volt előttem, ám a könyvfesztivál díszvendégségének köszönhetően most látóterembe került, jelen kötetét a Millenárison dedikáltatni is alkalmam volt. A néhány pillanat alatt kedves ember benyomását keltette, a Rudolf nevet egyszeri visszakérdezés után rögtön sikerült helyesen, magyar helyesírás szerint leírnia, és nagyon szimpatikus módon ajánlását olaszul firkantotta a kötetbe.
A kötet tartalmi és formai részének ismertetése előtt ismét ki kell térnem annak esztétikai megvalósítására, ahogyan azt már a Bunkerzsúr esetében is tettem. Az ismét igen letisztult és minimalista borítóterv megint csak Réczey Zoltán nevéhez fűződik, akinek személye úgy tűnik, nagyon jó választásnak bizonyult a szépirodalmi sorozat köteteinek megtervezésére. A Hangokat a Bunkerzsúrhoz hasonlóan élénk és látványos színek, valamint egy a történetre utaló és arra nagyon jellemző tárgy minimalista ábrázolása jellemzi, tetszetős formában. A Libri Kiadó sorozatának kötetei ennek a szemléletnek köszönhetően könnyen felismerhetővé és beazonosíthatóvá, valamint nem mellékesen és egészen egyszerűen: széppé válnak.
A Hangok egy férfi és egy nő vágymonológját tartalmazza. Az első, A hangok című írás elmesélője egy férfi, aki vágyait különös módon elégíti ki: telefonon keresi a nőket, de szigorúan csak akkor, amikor ők éppen nincsenek a közelben. Így alkalma nyílik velük zavaró tényezők nélkül "beszélgetni", bensőséges viszonyt kialakítani. Az újra és újra felhívott számok mögött egy idő után régi ismerősök szeretett hangjai rejlenek, akiknek rövid üzenetei minden hallgatáskor mást és mást árulnak el, mintha csak zeneszámok lennének. Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlen a pontos és alapos felkészülés, nehogy véletlenül a hölgyek felvegyék a kagylót, hiszen az mindent elrontana.
Ezen aprólékos körülményeket egyébként remekül, kellő alapossággal mutatja be Magris, a néhány tízoldalas terjedelem ellenére. A történet lenyűgöző, egyfajta aberráció igazán emberközeli és meglehetősen elfogadó ábrázolása. A rövid cselekmény végére sikerül a főhősnek közel kerülnie az olvasóhoz, így őszintén képesek vagyunk sajnálni őt, amiért a technika fejlődésével és az idő előrehaladtával egyre kevesebb a vonalas telefon és egyre több a géphang az üzenetrögzítőkön. Ezáltal A hangok egyedien kötődik egyfajta technikai korhoz is.
A második történet a Biztosan megérti, melyben egy nő, aki bár szenvedélyesen szeret egy férfit, mégis eltaszítja magától őt. Ez a kisregény nem fogott meg annyira, mint az első, ám ettől függetlenül örök érvényű és nagy igazságokat rögzít benne Magris a párkapcsolatokkal és a hozzájuk kapcsolódó emberi érzésekkel kapcsolatban.
A Hangok összességében hasznos kis kiadvány, talán ez a legjobb szó rá. Az írót hozzám hasonlóan nem ismerő olvasók számára első kötetnek kiválóan alkalmas, hiszen mint ahogyan engem is, nagy valószínűséggel mindenki mást is Claudio Magris munkásságának behatóbb megismerésére sarkallja majd.
A kötetet köszönöm a Libri Kiadónak!
10/8
Claudio Magris: Hangok
86 oldal
Libri Kiadó, 2012.
Fordította: Gács Éva
A fordítás alapjául szolgáló művek: Claudio Magris: Lei dunque capira, Le voci
