A naptár azt mondja, hogy itt a tavasz, és bár nem mintha lett volna igazi tél, de ezzel a hőmérő is egyetért. Lassan már a szabadban is lehet olvasni, tovább van világos, és remélhetőleg a napos, felhőtlen napok száma is növekszik. Ezzel együtt a könyvkiadók is lassan felébrednek téli álmukból, és jobbnál jobb köteteket kínálnak az olvasóközönségnek. 

Scott Westerfeld: Góliát (Ciceró Kiadó, április 30.)

A rövid idő alatt nagy sikereket elérő Ad Astra Kiadó a tavalyi, több hónapos síri csend után gyakorlatilag bejelentette saját felbomlását, és bár a kiadó megmaradt, a legtöbb tervezett kötet megjelenése más kiadókhoz került. Így van ez Scott Westerfeld magával ragadó ifjúsági steampunk trilógiájának zárókötetével is. A Leviatánt és a Behemótot követő Góliát a Ciceró Kiadó gondozásában jelenik majd meg jövő hónapban, a kötet ügyének felkarolása mellett az egységes borítóért is dicséret és hála illeti meg a Cicerót. Kissé hosszúra nyúlt várakozás után végre megtudhatjuk hogy végződik a két fiatal története az alternatív első világháború forgatagában.

Kim Stanley Robinson: 2312 (Agave Könyvek, március 18.)

Két héten belül érkezik az Agave gondozásában Kim Stanley Robinson nagy sikerű sci-fije, a 2312. A Nebula-díjas, Hugo-, Arthur C. Clarke-, és BSFA-díjakra jelölt űropera címéhez hűen 2312-be repíti el az olvasót, amikor az emberiség már nem csak a Földön, hanem a Naprendszer különböző bolygóin, így a Merkúron is megtelepedett. A történet is itt, Terminátor városában veszi kezdetét, ahol Swan a nagyanyját gyászolja, a halál tisztázatlan körülményei miatt útra kel a Naprendszerben, olyan változásokat okozva, melyekről álmodni sem mert.

Philip K. Dick: A halál útvesztője (Agave Könyvek, április 24.)

Dick 1970-es, és magyarul már 1986-ban egyszer kiadott műve jelenik meg újra a kiadónál, eredeti, javított fordításban, zseniális borítóval. A Delmak-O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit.

Ben Brooks: Lolito (Agave Könyvek, április 29.)

Viszonylag keveset tudni erről a regényről, de a cím és a történet rövid vázlata a kiadótól megszokott pazar borítóval párosulva alkalmas a figyelem felkeltésére. A Lolito egy 15 éves fiú szerelmi története. Végtelenül vicces, tabukat döntögető és helyenként kifejezetten felháborító regény a Z generáció kamaszainak legédesebb fantáziájáról. Amikor Etgar megtudja, hogy első szerelme megcsalja őt, nagy bánatában az interneten lel vigaszra Macy, az unatkozó háziasszony személyében, aki nem mellesleg egy igazi milf. Kettejük kapcsolata eleinte kizárólag virtuális alapokon nyugszik, de aztán kitalálják, hogy találkoznak. Egy hotelszobában. Ez az esemény pedig fenekestül fordítja fel az életüket. Meg még néhány emberét a környezetükben.

Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái (Scolar Kiadó)

Már megjelent a Scolar Kiadónál Kim Leine, a Norvégiában született, majd Dániába költözött, a napokban könyvét Magyarországon is bemutató író legújabb regénye, mely elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. A történelmi regény 1793-ban játszódik, főhőse Morten Falck, aki Dániából Grönlandba utazik missziós tevékenységet folytatni. A szigeten lakói a dán gyarmatosítás ellen lázonganak, Falck pedig próbál helyt állni az egyre nehezebb körülmények között, ami végül tragédiához vezet.

Sofi Oksanen: Mikor eltűntek a galambok (Scolar Kiadó, április 1.)

Az idei könyvfesztivál díszvendége a finn írónő lesz, ennek alkalmából új kötetét jelenteti meg a Scolar, a Tisztogatás, a Sztálin tehenei és a Baby Jane után. A Mikor eltűntek a galambok Észtország második világháború alatti és utáni megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról mesél. A Baltikumban járunk, de a sodró lendületű történet játszódhatna bárhol a keleti tömb országaiban. A regényben három szereplő életét követhetjük nyomon: Roland – az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcos; unokatestvére, Edgar – aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát és még sötétebb titkait, s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar felesége, Juudit – akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. A történelmet, a politikát, a magántörténelmet és a fikciót egybeolvasztó regény több szálon futó cselekménye több idősíkon játszódik: hol a németek megszállta Észtország adja a hátteret a második világháború éveiben, hol ugyanaz az észt vidék, ám a szovjet megszállás alatt, a 60-as években, az ügynökök és besúgók szőtte hálók közt.

Anne Applebaum: A vasfüggöny (Európa Kiadó, április)

A könyv eredeti borítója, a magyar még nem ismert

1944-ben a Szovjetunió elkezdte a később „népi demokratikus” néven nevezett országok felszabadítását és lerohanását. A világháború végén kiderült, hogy a nyugati hatalmak nem képesek és nem hajlandók szembeszállni a szovjet birodalmi törekvésekkel. A Vörös Hadsereg mellett azonnal megjelentek a szovjet titkosrendőrök és a moszkovita kommunista vezetők, és elkezdődött bő féltucat ország megtörése. Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Mit vontak azonnal az ellenőrzésük alá, és mit engedtek át ideiglenesen a (majdnem) szabadon választott más pártoknak? Mi történt az egyházzal és a civil társadalommal? Anne Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárakból, az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálati iratanyagából vett ismeretek mellett memoárokat, emékiratokat, történeti kutatásokat dolgoz fel, és személyes beszámolókat, mert sok még élő tanúval sikerült beszélnie.

Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio (Európa Kiadó)

Bohumil Hrabal születésének 100. évfordulójára úgy kiadásban jelenteti meg a szerző köteteit a kiadó. Az 1970-es, Menzel kultfilmjét ihlető regényben Hrabal megeleveníti Nymburkot, a városkát, ahol megállt az idő: megidézi a sörgyár gondnokát, a daliás-ideges motorbicikli-bolond Francint, akivel gondolkodás nélkül cserélne a sörgyár teljes igazgatótanácsa – egy nő miatt. Egy gyönyörű aranyhajú asszony miatt, aki úgy issza a sört, úgy eszi a disznótorost, úgy mászik fel a kéménybe a lobogó hajával, hogy egész Nymburk szájtátva nézi. A tériszonyos tűzoltóparancsnokkal egyetemben. Csak egy igazi bolond tud ezzel a nővel – Hrabal leendő anyjával – lépést tartani: Pepin bácsi. Hrabal nagybátyja és zseniálisan szószátyár múzsája.

Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (Európa Kiadó)

Egy cseh kisváros vasútállomása a második világháború végnapjaiban. A háborús körülményekhez képest szinte idilli környezetben különös társaság éli mindennapjait. Az állomásfőnök úr megszállott galambász. Kis híján egy métermázsát nyom, de a hölgyek szerint olyan könnyedén táncol, mint a tollpihe. Ambiciózus. A főnökné asszonynak nincsenek különösebb ambíciói. Hubicka forgalmista úr nagy szoknyavadász és életművész. Egy unalmas szolgálati éjszakán az összes hivatali bélyegzőt rástemplizi a távírász kisasszony fenekére. Egy lelkes forgalmista tanonc a férfivá válás küszöbén. Egy szigorúan ellenőrzött német katonai szerelvény, amely fegyvert, lőszert és egyéb hadifelszerelést szállít a frontra – és amelyet Hubicka forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. Jiři Menzel a regényből filmet forgatott. 1967-ben Oscar-díjat kapott érte.

Bíró Szabolcs: Ragnarök (Histórium Kiadó, március)

A fiatal szerző eddig a középkort felelevenítő történelmi regényeket írt (Non nobis Domine, Sub Rosa), most azonban a IX. századi vikingek közé viszi olvasóját, akiknek egyik faluját Nídhögg, a fekete dög letarolta, majd eltűnt az ismeretlenbe. Kilencujjú Gudleif és huszonkét vakmerő embere felkerekedik, hogy a Vågbrytare fedélzetén nekivágjon az ismeretlennek, megkeresse a szörnyet, és a saját fészkében végezzen vele. Útjuk ismeretlen vizeken, idegen földeken és éjsötét erdőkön keresztül vezet, miközben az ő nyomukban is ott liheg egy titokzatos, sebezhetetlen harcos, aki Tyr Pajzsát viseli.

Ben Aaronovitch: London folyói (GABO, március)

A két-három héten belül a boltokba kerülő London folyói egy urban fantasybe oltott krimi. A Londoni Rendőrség kötelékébe tartozó Peter Grant közrendőr alapvetően két célt szeretne megvalósítani: el akarja kerülni az áthelyezést a papírmunkáért felelős Ügyfeldolgozó egységhez, és le akarja venni a lábáról hetyke kolléganőjét, Lesleyt. Aztán, amikor nyomozást folytat egy gyilkosság ügyében, találkozik egy szemtanúval, aki már halott, ennek ellenére igen közlékeny. Így ismerkedik össze Nightingale főfelügyelővel, Anglia utolsó varázslójával. A mágustanoncnak szegődő Grant az ő irányítása alatt folytatja az egyre különösebbé váló gyilkosságsorozat felgöngyölítését, amelynek során többek között azt is megtudja, hogy a Temzének van istene és istennője is, akik egyáltalán nincsenek jóban egymással.