Tavaly ünnepelte az ország a huszadik századi egyik legjelentősebb magyar írójának, Örkény Istvánnak 100. születésnapját, akinek Egyperces novellák című történetfüzérét még a tavalyi - kudarcos - várólista csökkentésen olvastam. A kötet befejezése végül átcsúszott az idei évre, de ez a tény semmit sem von le a könyv értékéből.

Örkény István (1912-1979) Kossuth- és József Attila-díjas író, nem mellesleg diplomás gyógyszerész is. Nem kevesebb, mint a magyar groteszk próza megteremtése fűződik a nevéhez, novellák és regények mellett drámákat is írt. Az író a második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál és hadifogságba esett, az 1956-os forradalomban való részvétele miatt a következő években nem publikálhatott, ekkor dolgozott gyógyszerészként az Egisnél.

1968-ban jelent meg Egyperces novellák című gyűjteménye. A kötet címéhez hűen rövid, 1-10 perc alatt elolvasható rövid történeteket tartalmaz, melyekben sajátosan keveredik a morbiditás, az abszurd és a szatíra. Ez a sajátos műfaj nem csak a magyar, de a világirodalomban is stílusteremtőnek számított. A novellák között találunk meghökkentő, vicces, de szomorú elbeszéléseket is, vagy mindezeket egyszerre. Örkény világa olyan terület, ahol a lehetetlen nem létezik, a legelképesztőbb helyzetek is megvalósulhatnak, a legabszurdabb események is végbe mehetnek, az olvasó pedig kis túlzással vagy sír, vagy nevet.

Az egypercesek fogyasztása egyéb olvasmányok mellé kísérőnek javallott, nagyobb adagokban megfekheti agyunkat, és az élvezeti értéküket csökkenti. A legideálisabb, ha naponta pár egypercesnél többet nem olvasunk el, így igaz, hogy csak lassan haladhatunk ezzel a műremekkel, de megéri apránként befogadni a szerző jó értelemben vett agymenéseit.

A nagyszámú novella miatt törvényszerű, hogy a kötet tartalmaz kevésbé élvezhető/érthető darabokat is, de ezeket a kevésbé sikerült elbeszéléseket olyan zseniális történetekkel kompenzálja Örkény, hogy összességében az egyperceseknek örök, és igen előkelő helye van a magyar irodalom kincsestárában.

10/9

Örkény István: Egyperces novellák
382 oldal
Magvető Kiadó, 1977.