Születésnapi ajándék volt, aztán közel nyolc évet pihent a polcomon olvasatlanul Rideg Sándor könyve. A műből készült kultuszfilmet számtalanszor láttam, de eddig mindig elmaradt a könyv elolvasása, most viszont végre írott szövegben is találkozhattam Bendegúzzal, a banyával, a bakterral, Buga Jóskával, a piócás emberrel és a többiekkel.
Rideg Sándor (1903-1966) fiatalságát a pusztán töltötte, így testközelből tapasztalhatta meg azt az életformát, amit későbbi könyvének szereplői is élnek. 1919-ben vöröskatonának állt, a Tanácsköztársaság bukása után Budapesten lett gyári munkás, majd péknek tanult. 1925-ben a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja lett. Munkásmozgalmi tevékenységéért többször letartóztatták, 1927-ben lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig rendőri felügyelet alatt állt, később koncentrációs táborba vitték. 1945-47 között a csepeli Szabadkikötő üzembizottsági elnöke, majd több évig a néphadsereg írói bizottságának tagja volt.
1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben folytatásokban közölte a Népszava. 1950 és 52 között háromszor kapott József Attila-díjat, 1954-ben Kossuth-díjjal, 1951-ben és 53-ban Magyar Népköztársasági Érdemrenddel, 1963-ban pedig Munka Érdemrenddel jutalmazták.
A regényként először 1943-ban megjelent Indul a bakterházból 1979-ben forgattak nagy sikerű, kultikus filmet Mihályfi Sándor rendezésében. Bendegúz megszemélyesítője Olvasztó Imre volt, aki azóta sem szerepelt a vásznon, játékának egyszerűsége és természetessége tette azt hitelessé. A mellékszerepekben azonban olyan színészek tűntek fel, mint Koltai Róbert, Haumman Péter, Csákányi László, Pécsi Ildikó vagy Molnár Piroska. Mint említettem, a filmet ki tudja hányszor láttam már, sok szállóige kapcsolódik hozzá, kedves gyerekkori élmény.
A regény a magyar vidék sajátos világába kalauzolja el az olvasót, tömve viccesebbnél viccesebb karakterekkel. A mű legnagyobb erőssége mellettük a humoros stílus és a remek, szintén nevetést fakasztó élethelyzetek. A könyv E/1-ben, Bendegúz szemszögéből íródott, ő meséli el nekünk az eseményeket rá jellemző nyelvezettel és tájszólással, melyek bizonyítják a magyar nyelv gazdagságát. Ezek egyúttal a könyv humorának másik jelentős forrását is jelentik egyben.
"Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és a nevetés örömével. Ez alkalomként szolgált nekem arra is, hogy támadást intézzek a határtalan butaság világa ellen, amelyet tiszta szívből utáltam."
Az általam olvasott kiadásból (2003 - K.O. Könyvek) valamilyen nyomdahiba miatt kétszer két oldal teljesen hiányzott, majd néhány oldallal később kétszer két oldalból pedig mindjárt két-két példány is szerepelt. A filmnek köszönhetően ez azonban nem okozott nehézséget a cselekmény követésében, hiszen kívülről tudtam, hogy azokon az oldalakon nagyjából minek kéne állnia.
Az Indul a bakterház egy színvonalas és messzemenően hangulatos bánatűző és szórakoztató mű, de ezen túlmenően kiváló korkép is, hiszen jól ábrázolja a magyar vidék sajátos világát. Aki tehát nevetni vágyik, mégis valami értékeset venne a kezébe, kezdjen bele Rideg regényébe, a film előtt, a film után vagy a film helyett.
10/9
Rideg Sándor: Indul a bakterház
156 oldal
K.O. Könyvek, 2003.
