A Librarium blog sajnálatos nyári uborkaszezonjának sivatagos hallgatását töri meg a mai bejegyzés, Hetty King bemutatkozó írása a blogban, Szerb Antal: A Pendragon-legenda című könyvéről, amit én is már régóta el akarok olvasni. Most még inkább.
Debütáló írásom tárgyául a nemrég fogyasztott Szerb Antal: A Pendragon legendája-t választottam. Korábban is olvastam már a szerzőtől, így az igényes nyelvezet, kifinomult szókapcsolatok, idegen kifejezések nem értek váratlanul.
A Pendragon legenda voltaképp egy 1934-ben íródott bűnügyi, misztikus, kicsit szkáj-fáj-ra hajazó regény, mely nem nélkülözi a kultúrtörténeti utalásokat sem. A történet vezérfonala apró részletekből tevődik össze; s bővelkedik a váratlan, helyenként a már-már mindenre gyanakvó olvasó által is kiszámítható mozzanatokban.
A címben megbúvó Pendragon egy walesi nemesi családot fémjelez, a helyszín is döntően a titokzatos Wales, helyenként londoni kitérőkkel. Az alapellentét a nagy múltú Pendragonok sarja, az éppen aktuális Earl of Gwynedd és volt mennyasszonya, a milliárdos özveggyé lett Eileen St. Claire (tábora között húzódik), ti. ha az Earl-nek sikerül bebizonyítania, hogy az özvegy férje nem természetes módon halt meg, akkor az óriási vagyon a Pendragon családra száll.
Mindemellett kiemelten fontos szerepet kapnak az Earl felmenőinek rejtélyes rózsakeresztes vonatkozásai is, melynek felgöngyölítésében a kulcsfigurává váló Bátky János segédkezik.
A mű során tömérdek utalás áll rendelkezésünkre a rózsakereszt testvériségről, akik „ismerték” az örök élet titkát és a fémek átalakításának módszerét. Ráadásul Szerb Antal ezen megállapításai valós művekből (pl. Farna fraternitatis) vett részletekkel kerülnek alátámasztásra, majd összeszövésre a hallucinált, művi valósággal, így a regény végére már abban is elbizonytalanodunk, egyáltalán van-e bármi alapja ennek a Rosacrux-os bonyodalomnak.
Hál’istennek az utószóban Hegedűs Géza felvázolja a lehetséges variánsokat, így a homály is szertefoszlik.
[Hetty King]
Szerb Antal: A Pendragon legenda
409 oldal
Magvető Kiadó, 2007.