Az őszi könyves megjelenések múltkori áttekintése után szerencsére ismét érdemes körbenézni a kiadók háza táján, ugyanis az év hátralévő szűk két hónapjában ismét ígéretes kötetekkel örvendeztetik meg az olvasókat, amik akár a fa alá is kerülhetnek, hiszen lassan, de biztosan a karácsony is közeleg.
Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd
A titokzatos magyar szerző, akinek személyét még mindig sűrű, ködszerű homály lengi körül új kötettel és új főhőssel jelentkezik. A Bűnös Budapest-ciklus öt kötete (Budapesti noir, Bűnös Budapest, A budapesti kém, Budapest romokban, Budapest novemberben) és egy novelláskötet (Magda, a bestiális népszínház utcai mindenes) ismét egy regény jelenik meg az írótól, az Agavénál. A november 26-án érkező kötet főhőse Wertheim Miklós hadnagy, Horthy Miklós kormányzó szárnysegéde, akinek az orra elől rabolják el a kormányzó fiát 1944 október 15-én, majd Magyarország, ha csak pár óra erejéig is, de kilép a háborúból, és a nyilas hatalomátvétel fenyegetése valósággá válik. A kormányzó és legbelsőbb köre két feladattal is megbízza Wertheimer hadnagyot: meg kell szöktetnie az országból egy geológust, mielőtt Szálasiék elkapnák, és ki kell menekítenie az országból a Szent Koronát. Pár óra elteltével egy fiatal lánnyal az oldalán hagyja maga mögött Pestet, hogy végrehajtsák a lehetetlen feladatot, miközben hungarista rendvédelmi szervek és náci kommandósok lihegnek a nyakukba. A kötet első három fejezetét ide kattintva elolvashatjuk, sőt, meg is hallgathatjuk.
November 14-én szintén az Agave gondozásában érkezik Scalzi sci-fi sorozatának (Vének háborúja, Szellemhadtest, Az utolsó gyarmat) negyedik kötete, a Zoë története. Ebben a szerző a harmadik rész cselekményét meséli el újra, visszatérünk tehát a Roanoke gyarmatbolygóra, azonban a nézőpont változik: az eseményeket most John Perry és Jane Sagan nevelt lánya, Zoë szemszögéből követhetjük.
A fiatal lány, akit sokan csak Mosolyka néven ismernek, izomsorvadással született, ezért az orvosok 18 évet jósoltak neki. Első kötete 25. születésnapjára jelenik meg, ő ugyanis nem adta fel: elhatározta, hogy kitörli a szótárából a lehetetlent és küzdeni fog. Egy blog írásába kezdett és a Facebookon is aktív, ezeken a felületeken napról napra leckét ad mindenkinek optimizmusból, küzdeni tudásból és kitartásból, természetesen sok mosolygással fűszerezve. A november 19-én a Libri Kiadónál megjelenő kötetben most könyv alakban mesél életéről és mindennapi küzdelmeiről. A jeles esemény alkalmából vele is találkozhatunk, hiszen egy nagyszabású, születésnapi bulival egybekötött könyvbemutatóra is sor kerül majd a Dürer Rendezvényházban, amihez itt csatlakozhatunk is.
A napokban jelent meg új kiadásban, a 2012-ben alakult Unio Mystica gondozásában az Ender-saga első kötete, az 1985-ös Végjáték. A megjelenés aktualitását a november 7-én bemutatásra kerülő filmváltozat adja, Harrison Ford és Ben Kingsley főszereplésével. A könyv korábban más kiadóknál már megjelent, az Unio Mystica tervei szerint azonban nem csak második (A holtak szószólója) és a harmadik (Fajirtás) kötet, de a negyedik rész, Az elme gyermekei is megjelenik majd, ez utóbbit pedig magyarul még nem olvashattuk.
Benedek Szabolcs: Focialista forradalom
Október elején jelent meg a Librinél a szerző legújabb kötete, ami a Vértrilógiát (A vérgróf, A vérgrófnő, A vértanú) követi. A történelmi dokumentumokon alapuló regény a magyar közelmúlt egyik elfelejtett epizódját eleveníti fel egy tipikus budapesti bérház lakóinak sorsán keresztül, akik között éppúgy megtalálható az elvhű kommunista házmester, mint a volt horthysta főtiszt vagy a munkatáborokból hazatért házaspár. 1954 nyarán, alig egy évvel a legendás londoni 6:3 után Magyarország újabb futballdiadalnak néz elébe: a világbajnoki döntőnek. Az Aranycsapat győzelme nem lehet kétséges, ezért a pártállamtól a legkisebb lakóközösségekig mindenki a hazatérő bajnokok ünneplésére készül. Amikor azonban a várva várt győzelem elmarad, a csalódott szurkolók először csak tüntetni, aztán törni-zúzni kezdenek Budapesten, sőt egyesek már forradalomról beszélnek.
Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék
A Metró-regények és a Szürkület után új kötete jelent meg az Európa Kiadónál a kortárs orosz szerzőnek. Glukhovsky negyedik könyvében fantasztikus képet fest a mai Oroszországról, ahol semmi sem az, aminek látszik. Moszkva épülőben lévő üzleti negyede, a Moszkva-City valójában egy borzalmas vállalkozást álcáz; a választások eredményét egy szuperszámítógép dönti el; és az ország vezetőiről kiderül, hogy… hát ők sem egészen emberek. Az állami tisztviselők asztalán mindenhol ott van egy különleges, címeres telefon, amelynek jóindulatát mindennapos adományokkal kell megnyerni, és az égen hatalmas léggömbök lebegnek, amelyek felfogják a Nyugatról jövő légáramlatokat, és pénz képződik bennük. Az összes elbeszélésnek valamiképpen a Haza a főhőse, az újból csak cinikus hatalom alatt sínylődő Haza, amely valami nagy-nagy változással terhes, és ki tudja, mi bújik ki a hasából – mint ahogy Rogyina, az egyik elbeszélés hősnője is izgatottan várja gyermeke megszületését, miután álmaiban az az ember termékenyítette meg, akinek szerelméről minden második orosz nő álmodik.
Ljudmila Ulickaja: Örökbecsű limlom
A Magvető Kiadónál november 7-én jelenik meg az orosz írónő legújabb kötete, aki november 28-án, 19 órakor a Corvin moziban maga mutatja be a művet. Az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról. Megtudhatjuk, hogy a családi környezettől kezdve az olvasmányélményekig mi formálta leginkább a személyiségét. Valamint azt is, milyen véleménnyel van a család, szerelem, házasság, barátság fogalmáról és megvalósulási formáiról. A társadalmi kérdésekben is bátran foglal állást. Így derül rá fény, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről, a politikáról, az állami és egyházi ideológiákról, vagy éppen a világ működését meghatározó gazdasági rendszerekről. Esszéiben, művészeti írásaiban pedig főként a kifogyhatatlanul gazdag orosz kultúra legfontosabb kérdéseiről beszél. Mindezt a tőle megszokott közvetlenséggel és nyíltsággal tárja olvasói elé.
A kortárs orosz szerző kötete november 25-én jelenik meg a Magvetőnél. Ebben a szerző a munkatáborok hétköznapjait jeleníti meg – a szovjethatalom utolsó óráiban. Az orosz irodalmi hagyományok hű követőjeként és megújítójaként mutatja be, hogy a katonaság hogyan züllik le a szocializmus széthullásával nagyjából párhuzamosan. Egy isten háta mögötti, amolyan időn és téren kívüli helyre kalauzol minket, ahová a hírek is megkésve jutnak el. Senki más nem lakik itt, csak az őrszázad és az elítéltek, akik a napi rutinba belefáradva tengetik életüket. Pavlov többre vállalkozik nagyszabású trilógiájában, mint hogy pusztán a szörnyű valóságot írja le, a társadalmi problémákat ecsetelve. A közösségi mellett az egyéni, fizikális és lelki leépülést is költőien, olykor egészen álomszerűen ábrázolja. Abszurditásokban bővelkedő prózája egyszerre nyomasztó és komikus, valahol a tragédia és a fekete humor határán egyensúlyoz. Az élet legfontosabb kérdéseit állítja a középpontba, miközben szót ad mindenkinek, az elesett, szánalmat keltő lágerlakóknak és őröknek is.
Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei
Már megjelent a Geopen Kiadónál Murakami legújabb regénye, melyben a szerző a felnőtté válás veszteségeinek, a nagyvárosi ember elmagányosodásának, elvágyódásának és elbizonytalanodásának okait kutatja. A kötet főhőse Tazaki Cukuru harminchat éves. Zárkózott, magányos férfi, pedig nincs egyedül. Szala, a barátnője úgy érzi, Tazaki megrekedt valahol a felnőtté válás küszöbén, és ez kapcsolatukat is visszaveti. A Tokióban élő férfi majdnem két évtizede elköltözött szülővárosából, ahol középiskolás éveit szinte egymáshoz nőve töltötte négy barátjával, két fiúval és két lánnyal. Bár az öt fiatal elválaszthatatlanul összetartozott, Tazaki közülük is kilógott: két fiú és két lány nevében szerepelt egy színt jelölő írásjegy, egyedül Cukuru volt „színtelen”. Aztán az öröknek hitt barátságnak egyszer csak vége szakadt, de a férfi azóta is egyhangúnak tartja magát, mint akinek nincs egyénisége. Szala rábeszélésére Tazaki hazautazik szülőföldjére, hogy megtudja, miért fordítottak neki hátat egykori társai. Miközben tizennyolc éve bezárult ajtókat tár fel, egyre biztosabb abban, hogy Szalával való kapcsolatának is csak akkor lesz jövője, ha megfejti a titkot.
