Az Így veszíted el Junot Díaz második novelláskötete, a Cor Leonisnál jelent meg az áprilisi Könyvfesztiválra. Díaz több mint szókimondó stílusban, néhány sajátos formai sajátosság jelenlétében mesél párkapcsolati problémákról, az emigráció nehézségeiről és nem utolsó sorban szexről.

Junot Díaz (1968-) dominikai-amerikai író, a Massachusetts Institute of Technology-n tanít kreatív írást, a Boston Review szerkesztője. Már Drown című első novelláskötete nagy port kavart, 2008-as első regénye, az Oscar Wao csodálatos rövid élete - ami várhatóan idén júniusban érkezik magyarul -  Pulitzer-díjat kapott. Díaz műveinek középpontjában az emigráció problémái állnak, ezeket ő is átélte, hiszen hatéves korában költöztek a Dominikai Köztársaságból New Jerseybe.

2012-es második novelláskötete az Így veszíted el, mely novellafüzér visszatérő főszereplője a dominikai-amerikai macsó, Yunior, az izmos, szabad szájú, gyakran félrelépő értelmiségi. Nem minden történet szereplője ő, de a legtöbben jelen van. Ezáltal személyiségével hatással van a kötet egészére, mely nem túl előnyös. A való életben is irritálnak az "ötpercenként mással dugok az előző csajom háta mögött"-típusú, "de izmos és de macsó és de férfias" vagyok stílusú "úriemberek", valószínűleg ezért nem vált ő sem szimpatikussá és ezért nem került hozzám közel a könyv sem: egyszerűen nem érintettek meg a főhős viselkedéséből adódó problémák.

Ami már inkább, az két sajátos, a kötetet jellemző formai elem. Az egyik a spanyol szleng szavak nagyfokú szerepeltetése, a magyar (eredetileg persze angol) mondatok szerves részeként. Ezen kifejezések, félmondatok legtöbbször rögtön a következő mondatban megmagyarázásra kerülnek. Igen sok spanyol anyanyelvű embert volt/van alkalmam ismerni, talán ezért volt annyira kellemes ez a vonás. Emellett spanyolul is tanultam, ez egyébként néhány esetben nem jött rosszul a meg nem magyarázott kifejezések értelmezéséhez, emiatt is szórakoztatott ez a formai sajátosság, mert szeretem a nyelvet. A másik egyedi stíluselem az E/2-es nézőpont, - ami mellett természetesen E1 és E/3 is van - melynél az író szól hőséről, hőséhez, különleges elbeszélést eredményezve.

Junot Díaz, forrás: The Guardian

A párkapcsolati problémák mellett az emigrációs gondok is hangsúlyos vonulata a kötetnek, utóbbiak újra és újra felbukkannak az Így veszíted el lapjain, megmutatva milyen mély és súlyos sérüléseket képesek okozni az ezeket átélőknek. Közelebb került volna hozzám a kötet, ha ez a második problémakör hangsúlyosabb a "kit dugjunk meg legközelebb" javára, de sajnos nem így történt. A novellafüzér nagyon realisztikus, a trágár beszéd mellett a karakterek gyarló emberek, akik lopnak, csalnak, megcsalnak, társához szinte senki sem hűséges: nem éppen pozitív környezet ez.

Az Így veszíted el egy sajátos világot mutat be érdekesen és valósághűen, de másokkal ellentétben engem annyira mégsem fogott meg, talán a fent említett ellenérzéseim miatt, vagy talán csak túl sok igazán jó könyvet olvastam mostanában. Fontos megjegyezni még, hogy a magyar kiadás nagyon színvonalasra sikerült az első tapintásra furcsa, tapétaszerű anyaggal és a gyönyörű, témához illő borítóval, mely összehasonlíthatatlanul jobb, mint az amerikai kiadásé, Slemer Karolina munkáját dicséri.

A kötetet köszönöm a Cor Leonisnak!

10/7

Junot Díaz: Így veszíted el
208 oldal
Cor Leonis, 2013.
Fordította: Bozai Ágota
Eredeti cím: This Is How You Lose Her