Az idei várólista csökkentésem listájának egyetlen angol nyelvű kötete Nick Vujicic könyve, a Life Without Limits. Azért válogattam be, mert már jó másfél éve megvan egy példány belőle, viszonylag régen olvastam könyvet angolul, és Mosolyka hasonló kötete, a Te döntesz nagyon tetszett, így biztos voltam benne, hogy ez most sem lesz másként.

Nick Vujicic (1982-) szerb származású ausztrál prédikátor, szónok, és motivációs tréner. Nick tetra-amélia szindrómában szenved, (nem, ez nem jó kifejezés, ami a legtávolabb áll tőle, az a szenvedés) azaz végtagok nélkül született. Eleinte ő maga is úgy reagált erre a tényre, mint ahogyan a legtöbb ember tenné: dühös volt a világra, amiért így kell élnie, értelmetlennek és céltalannak érezte az életét. Azután Istenbe vetett hitének segítségével képes volt értelmet adni létezésének, és nyilvános beszédek tartásába kezdett: mások inspirálása, életük minőségének javítása az útján őt hajtó üzemanyag.

Kötetében tizenkét fejezetben fejti ki életvezetési tanácsait, mondja el meglátásait arról, hogy hogyan élhetnénk igazán jó, tartalmas és boldog életet. Önéletrajzi kötetről lévén szó, természetesen Nick életútját is megismerjük, egészen gyerekkorától napjainkig. Felvázolja előttünk azt a göröngyös utat, ami gyerekkori öngyilkossági kísérletétől a mostani, magabiztos és önbizalommal telt férfivé változtatta őt.

Nick nagyon hasznos és mindenki számára megfontolandó tanácsokat nyújt át kötetében. Másokat saját maguk elfogadására és szeretetére sarkall, egészen addig ugyanis, amíg önmagunkkal nem vagyunk rendben, képtelenek vagyunk másokon igazán segíteni, amit az élet egyik legfontosabb összetevőjének tart. Olvasóit arra hívja: ne várjanak a csodára, ők maguk legyenek a csoda! Igyekszik tudatosítani, hogy minden emberben igenis van érték, tehetség és jóság, mindenkinek a maga feladata, hogy megtalálja, mi az, amihez ért, amit szívesen tölti idejét, ami elvarázsolja. Számára ebben a meggyőződésben a bizonyosság segít, hogy mindannyian Isten teremtményei vagyunk, akinek minden egyes ember életével volt valami célja, így senkinek sem értelmetlen a léte.

A szerző arra kéri olvasóit, hogy merjenek időnként egy kicsit megőrülni, és olyan dolgokat tenni, amit korábban nem mertek, nem várt tájakra terelve életük folyóját. Ne féljünk változtatni az életünkön, sokszor ugyanis a már megszokott rosszat nem merjük feladni az ismeretlen, de lehetséges jó helyett.

Nick Vujicic

A kötet legfontosabb üzenete talán az, hogy mennyire fontos a dolgokhoz való hozzáállás. Azt ugyanis nem tudjuk megváltoztatni, hogy milyen körülmények adódnak számunkra az életben, azt azonban igen, hogy ehhez hogyan állunk hozzájuk, és mit igyekszünk kihozni belőlük. Nem érdemes azon keseregnünk, hogy mi mindene van másoknak és nincs nekünk, érdemes inkább arra koncentrálnunk és azért hálásnak lennünk, amink van: ezt az üzenetet talán senki sem tudja hitelesebben átadni, mint olyasvalaki, akinek se keze, se lába, mégis boldog. A másik jó hozzáállás, ha cselekvőként lépünk fel az élet területein, tettekkel ugyanis akár még a legrosszabb helyzeteket is hasznossá alakíthatjuk. Hozzáállásunk kialakításánál a megbocsátás képessége is fontos, de ami ennél sokkal inkább az, az nem más, mint az empátia. Mások helyzetének megértése, körülményeik közé saját magunk helyezése felruház minket nem csak a megértés és elfogadás képességével, de azzal is, hogy saját, sokszor jobb helyzetünket kellőképpen értékelni tudjuk, ezzel pedig visszajutunk az "annak örüljünk, amink van" hozzáálláshoz.

A kötet lapjain egy boldog, humoros, szeretni való és békés, de önmagáért mindig kiálló, mélyen vallásos ember képe rajzolódik ki előttünk, aki megtalálta életének értelmét, ez pedig nem más, mint hogy másoknak is elmondja, szerinte hogyan érdemes élni. Mindezt nagyfokú közvetlenséggel és vallásos köntösben teszi, ám utóbbi cseppet sem zavaró, inkább csak rávilágít döntéseinek mozgatórugójára. Mindemellett a könyv egy kicsit túlságosan amerikai, ez alatt egy nagyon enyhén és ritkán jelenlévő hatásvadászatot, és valami halovány gépiesített üzletszerűséget értek, de utóbbi talán csak Nick nemzetközi hírének és ismertségének tudható be.

Mindenképpen érdemes azonban Nick Vujicic könyvét elolvasni, ugyanis ő egyértelműen olyan ember, aki fogyatékossága(?) ellenére láthatóan tudja hogyan kell teljes, boldog és egyszerűen jó életet élni, egyik életcéljának pedig azt tűzte ki, hogy tanácsaival bennünket is segítsen ennek elérésében. Miért ne hagynánk neki, hogy megpróbálja?

A könyv magyarul a Stúdium Plusz kiadó gondozásában jelent meg, 2012-ben.

10/9

Nick Vujicic: Life Without Limits - Inspiration for a Ridiculously Good Life
272 oldal
WaterBrook Press, 2012.