Az amerikai megjelenéssel egyszerre adta ki magyarul az Agave Jeff VanderMeer új könyvét, a Déli Végek-trilógia első kötetét. A most megjelent Expedíciót (Annihilation) még ebben az évben követi a második (Authority) és a harmadik (Acceptance) kötet is. A baj csak az, hogy egy ilyen kezdet után nem vagyok benne egészen biztos, hogy azokat is el szeretném-e olvasni.

Jeff VanderMeer (1968-) amerikai író, aki gyermekkorát a Fidzsi-szigeteki Köztársaságban töltötte, már fiatalon beutazta Ázsia, Afrika és Európa egyes részeit, ez az élmény későbbi könyveire is nagy hatást gyakorolt. Ezek sorában a legismertebb az Ambergris-ciklus, ami egy novelláskötetből és két regényből áll. Legújabb munkája a Déli Végek-trilógia, melynek mindhárom része az eredeti megjelenéssel egy időben, még 2014-ben magyarul is megjelenik majd.

Az első rész eredeti címe Annihilation, azaz Megsemmisítés, ami magyarban az egyszerű Expedícióvá változott. Ha jól tudom, a kiadó nem tartotta szerencsés választásnak a Megsemmisítés címet a magyar piacra, de én kissé fájlalom a módosítást. Egyrészt eleve nem támogatom szellemi alkotások címének teljes megváltoztatását, hiszen az író nyilván okkal döntött valami mellett, másrészt a történet egy pontján a megsemmisítés is felbukkan, ez a plusz jelentéstartalom pedig egyszerűen elveszik, ha nem ismerjük az eredeti címet.

Ami viszont kiemelkedően dicsérendő változás a magyar kiadásban, az nem más, mint a borító, a kiadóra jellemzően ismét Kuszkó Rajmund kiváló munkája, ami a szerző tetszését is olyannyira elnyerte, hogy sokáig ez volt a főképe a Facebook oldalán. A minimalista borító már önmagában is elképesztően jó, az érzés pedig fokozódik, amikor élőben találkozva a könyvvel rájövünk, hogy az a bizonyos X konkrétan egy lyuk a fedőlapon, amin átpillantva a furcsa színű, dús vegetációba csöppenünk: szinte már csak azért megéri birtokolni egy példányt, hogy a polcunkon díszeleghessen.

Az Expedíció négy fős, egy antropológusból, egy geodétából, egy pszichológusból és egy biológusból álló csoportjának útja az X Térség környezeti katasztrófa sújtotta övezetébe vezet. Küldetésük felderíteni a terepet és mintákat gyűjteni, valamint feljegyezni tudományos megfigyeléseiket környezetükről és egymásról is. Az eseményekről a biológus naplóját olvasva értesülünk, ezek a feljegyzések alkotják a kötetet, melynek stílusára a fesztelen tárgyilagosság és a már-már zavaró személytelenség a jellemző: itt senkinek nem fontos a neve, a szereplőket végig kizárólag az antropológusként, vagy a pszichológusként nevezi meg a szerző, elidegenítve ezzel őket tőlünk, vitathatatlanul egyedi hangulatot teremtve.

Jeff VanderMeer

Az aprólékos feljegyzéseknek egy különös ismertetőjelük van: gyakorlatilag nem tudunk meg belőlük semmit. A kötet háromnegyede - ami elég nagy bátorság egy százhetven oldalas könyvnél -  a misztikus érthetetlenség ködébe burkolózik, biológusunk ide-oda mászkál a körzetben, hogy gyanús, megmagyarázhatatlan, de izgalmasnak sajnos nem nevezhető eseményeket észleljen és dokumentáljon. Ha megnyugtatni szeretnék, írhatnám, hogy aztán a végére minden kiderül, de ezt sem jelenthetem ki: válaszokat még itt sem kapunk, de az utolsó harminc oldalon legalább történik is valami az odalopództam, továbbhaladtunk, felnéztem, lenéztem, ide-odamentem leírásokon túl.

A száraz naplófeljegyzéseket a biológus visszaemlékezései hivatottak színesíteni, de mintha ez a szándék is félrecsúszna: a biológus férjével - aki egyébként az előző expedíció tagja volt - való kapcsolatából származó pillanatképek nem adtak pluszt a történethez, inkább csak visszafogták az amúgy is ólomlábakon előretipegő cselekményt, azt az érzetet keltve, mintha csak a százoldalas kötetet elkerülendő kaptak volna helyet a történetben.

Egy trilógia első részének nyilvánvalóan nem feladata, hogy nagy kérdéseket válaszoljon meg, és mindent lezárjon, hiszen ez esetben nem tudna miről szólni a maradék két kötet, azonban az Expedíció jóformán semmire nem adott választ, ami a beígért sodró lendületű cselekmény hiányával párosult. Ezzel pedig VanderMeer nem valami misztikus titokzatosságot, pusztán csak azt érte el, hogy nem tudom eldönteni, érdekel-e majd a folytatás, ez pedig vélhetően a legnagyobb kritika egy trilógiaindító kötet kapcsán.

A kötetet köszönöm az Agavénak!

10/6

Jeff VanderMeer: Expedíció
176 oldal
Agave Könyvek, 2014.
Fordította: Török Krisztina
Eredeti cím: Annihilation