A jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapján, délután fél kettőtől a brit-magyar elsőkönyves szerző, Emylia Hall beszélgetett Lévai Balázzsal 2012-es művéről, a Nyarak könyvéről, mely magyarul a fesztiválra jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A közvetlen és mosolygós szerző mesélt írásról, Magyarország vonzerejéről, a fényképek hatásáról, tökéletlen emberekről és arról, hogy olvasta-e már fel művének részletét terhes színésznő.
A Nyarak könyvében Elisabeth Lowe váratlanul csomagot kap, amiben két tárgyat is talál: egy albumot, tele réges-régi, Magyarországon készült fényképpel, és egy kísérőlevelet, melyben arról értesítik, hogy édesanyja, akivel több mint egy évtizede megszakított minden kapcsolatot, meghalt. A képek nézegetése felidézi Elisabeth számára a fájdalmas múltat, amikor a kilencéves kislány a szüleivel a Balatonnál töltött egy hetet, és édesanyja úgy döntött, nem tér vissza a szigetországba. Beth az apjával maradt, de minden nyáron meglátogatta az édesanyját Magyarországon. Éveken át ezek a nyarak tartották benne a lelket, de tizenhat éves korában valami visszafordíthatatlanul megváltozott. Azóta Beth egyszer sem engedte meg magának, hogy azokra a varázslatos nyarakra gondoljon, a csomag érkezése azonban felkavarja a múltat és átrendezi a jelent.
Rendkívül udvariatlan módon nagyjából tíz perces késéssel kapcsolódtam be a könyvbemutatóba, amikor beléptem a Millenáris B épületének Márai Sándor termébe, már javában zajlott a beszélgetés. Nagyjából 60-80 érdeklődő – főleg idősebb hölgyek – hallgatta figyelmesen Lévai Balázs beszélgetését Emylia Hallal, tolmácsolás mellett. A szerző elmondta: mivel – könyve főhőséhez, Erzsihez hasonlóan - édesanyja magyar, édesapja pedig brit, gyermekkori utazásai nyomán leginkább európainak érzi magát. Napjainkban furcsának tűnő és szokatlan meghatározás ez, de az írónő kijelentése mögött látható magabiztosság és őszinteség húzódott meg: ő leginkább tényleg európainak érzi magát.
Lévai kérdésére Hall kifejtette, hogy oly sok olvasni szerető gyerekhez hasonlóan ő is gyermekkorában ragadott először tollat. Meglátása szerint a legszebb vonás ebben a jelenségben, hogy a kisgyermek még félelmek nélkül mer írni, nem tart attól, hogy mit gondolnak majd erről mások. Devonban, Délnyugat-Angliában töltött gyermekkorát követően háttérbe szorultak az írói ambíciók, tanulmányainak elvégzése után több évig egy ügynökségnél dolgozott. Tipikus irodai munka volt ez, mely nem hagyott időt alkotásra. Életében a változópontot két tél jelentette, amit barátjával közösen Franciaországban töltött, ez az élmény térítette vissza az íráshoz. A mesterség legcsodálatosabb összetevőjének a szabadságot nevezte meg. A szabadságot, mert nem kell 9-től 5-ig egy irodai asztal mögött görnyednie, hanem szabadon választhat, hogy hol szeretne alkotni. A különböző helyeken ért élményeket később pedig képes beépíteni a művekbe. Lévai kérdésére elmesélte, hogy a Nyarak könyve írása közben, amikor holtpontra érkezett, egy hétre Skóciába utazott, és ez olyan szintű inspirációt nyújtott az íráshoz, hogy sikeresen befejezte művét. Ebben csak egyetérthetünk a szerzővel: a skót felföld kellemesebb munkakörnyezetnek tűnik egy városi irodánál.
A Nyarak könyve főhőse és közte szándékosan vannak párhuzamok: mindketten vegyes családba születtek, mindketten 1990-ban jártak először Magyarországon, valamint mindkettejüket itt található színek, ételek, tájak és Magyarország melegének emléke kíséri. Ezen túl azonban maga a történet fikció, nagy örömére az ő gyerekkora nem volt annyira gazdag konfliktusokban, mint Erzsié. A Nyarak könyve írásának elején még nem létezett a történetben maga a Nyarak könyve, melyet a főhős a cselekmény egyik fordulópontján kap meg és emlékeket tartalmaz magyarországi nyarairól. A könyv ötlete az írás közben született meg és valós alapokon nyugszik: édesapja minden magyarországi nyaralásukról készített egy-egy képeskönyvet, ezeket felnőttként sokat forgatta, és nagyon kedves emléket jelentenek számára.
A regény cselekménye 7 fotó köré strukturálódik, ennek kapcsán Hall elmondta, szerinte nagy erő rejlik egy fényképben, de egyfajta becsapás is, hogy mire emlékezünk egy-egy fotó láttán. „Mindig van egy történet a fénykép mögött” – fogalmazott, hiszen a legtöbb képen mindenki mosolyog, mégis rengeteg összetevő húzódhat a háttérben. A regény cselekménye két síkon bonyolódik: a felnőtté vált főhős a Nyarak könyvét lapozgatva felidézi az elmúlt nyarak történéseit. Ezen „utazás” során nemcsak a gyermekkori énje nő fel, de a felnőtt is átalakuláson megy át.
„A tökéletlen emberek érdekesebbek” – mondta Hall, a Nyarak könyve szereplői is tökéletlenek, a szerző jobban szeret róluk írni, akik tökéletesnek tűnnek, mindig unalmasabbak. Elmondta, hogy könyve szereplői is őszinték lehettek volna egymáshoz, rögtön a történet elején, de ebben az esetben sokkal rövidebb lenne a könyv is. Lévai kérdésére, mely szerint ki, vagy kik lehetnek a könyv célközönsége, az írónő kifejtette, hogy olyan könyvet akart írni, amit ő is szívesen elolvasna és tetszene neki. Rögzítette, hogy reméli, nincs túlságosan furcsa ízlése, így akár másokat is érdekelhet a regény. Kifejezett célközönséget nem határozott meg Hall, szerinte mindenki találhat neki kedves részt a könyvben, és természetesen mindenkinek más és más lesz a kedvenc karaktere, attól függően, hogy egy huszonéves lány, vagy egy ötvenes férfi az illető. A szerző könyve hazai – brit – sikerét annak tudja be, hogy egy számukra viszonylag ismeretlen környezetbe helyezve a cselekményt, egy új területre kalauzolja el brit olvasóját, az emberek pedig szeretnek új országokat megismerni. Reméli, hogy Angliában már sorba állnak az emberek, hogy megváltsák repülőjegyeiket Magyarországra.
A Nyarak könyvét hét nyelvre fordították le, a szerző a sikeren felbuzdulva habozás nélkül otthagyta ügynökségi állását és főállású író lett, szeptemberben jelenik meg Nagy-Britanniában második regénye, mely ezúttal Svájcban játszódik majd. Lévai Balázs szerint – a közönség derültségére - ez semmiképp nem lehet olyan jó könyv, mint az első. Hall már harmadik regényét tervezi, hamarosan neki is áll az írásnak.
Az esemény során két hosszabb részletet is halhattak az érdeklődők az állapotos színésznő, Láng Annamária szép és erőteljes felolvasásában. Lévai kérdésére a szerző nevetve felelte: nem, nem tartja valószínűnek, hogy olvasott már fel terhes színésznő megjelent művéből. A nagyjából egy órás beszélgetést követően Hall dedikálta is könyvét, példányom még nem lévén, jobb híján az esemény meghívóját írattam alá a szimpatikus szerzővel, aki nagy örömmel teljesítette ezt a kérést is, cserébe megígértem: mindenképpen elolvasom majd a könyvet. Mi tagadás, alig várom, hogy kézbe vehessem a regényt, a szerző pedig remélhetőleg hamarosan újra ellátogat majd hazánkba, és a kötetet is aláírathatom vele.