Jókai Mór írta, valós történelmi eseményeken alapszik, romantikus kalandregény, izgalmas és egyúttal cseppet sem unalmas, valamint: rövid. Ha valaki számára eddig ezek a fogalmak egymással összeegyeztethetetlenek voltak, olvassa el A janicsárok végnapjait!
Jókai Mórt (1825-1904), nagy mesélőnket remélhetőleg senkinek sem kell bemutatni, ám - ha úgy érezzük, hogy ez szükséges - a róla szóló Wikipedia szócikk tökéletesen alkalmas gimnáziumi tanulmányaink rövid felelevenítésére. Jókai egyik legtermékenyebb írónk, a magyar romantikus irodalom nagyja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aktív szereplője, országgyűlési képviselő.
A janicsárok végnapjai című könyvét egyetemi antikváriumban találtam 300 Ft-ért és a tartalom alapján úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. A bejegyzésben nem tudom teljesen elkerülni a "spoilerezést", de ezt csak olyan mértékig teszem, ameddig a könyv fülszövege is eljut.
A regény cselekménye néhány valós, megtörtént, hiteles történeti esemény köré épül fel, Jókaira jellemző romantikus, romantikus kalandregény formában. Az íróra szintén jellemző elemként a történet ugrál a helyszínek és a szereplők tekintetében is, több szálon fut. A kor a XIX. század eleje, a helyszín pedig a gyengülő Oszmán Birodalom. A Birodalom, mely a janicsárok (gyalogos katonák) túlzott megerősödése, és a központi - szultáni - hatalom erőtlenedése miatt gyengül. A janicsárok mellett helyi nagyurak is megerősödnek, ezen "kiskirályok" egyike Tepelenti Ali. Így tehát a szultán egyszerre áll ellentétben a janicsárokkal és Alival is, de ügyes taktikával előbb a janicsárokkal szövetkezik, hogy leszámolhasson Alival, majd miután ez megtörtént, a janicsárok is sorra kerülnek. Ennyit a történet tartalmi részéről.
A regényre jellemzőek a romantikus, (nép)meseszerű elemek: a varázslatos kelet, jóslatok, jósok és különféle átkok világa tárul az olvasó elé. Ettől nagyon olvasmányos mesévé változik a mű. Mint említettem a történet több szálról, több elemből épül fel fokozatosan, végig izgalmas marad, és természetesen végezetül minden egy képpé áll össze.
A janicsárok végnapjainak fontos jellemzője a rövidsége. A kis kötet alig bő 200 oldal, terjedelemben nem ér fel egy "Az arany ember"-rel vagy egy "A kőszívű ember fiai"-val. Ez talán nem csak fontos jellemzője, de nagy előnye is, hiszen sokan a hosszú, unalmasnak tartott leírások miatt nem kedvelik Jókait. Ebben az esetben viszont ilyen rövid terjedelem mellett többoldalas, több tízoldalas leírásokra az írónak esélye sincs, szorítják a keretek.
Emiatt nyugodt szívvel állítom azt, hogy A janicsárok végnapjai bátran ajánlható Jókait egyáltalán nem, vagy csak kevésbé kedvelő olvasók számára is, hiszen a kötet összességében számomra is egy pozitív csalódás: izgalmas, olvasmányos és érdekfeszítő.
A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján különböző formátumokban, digitális alakban, ingyenesen elérhető.
10/8
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai
214 oldal
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975.