Nyolcvanhét éves korában meghalt Jorge Semprún (1923-2011) spanyol író, egykori kulturális miniszter. Az írót kedd este párizsi otthonában érte a halál. Franciául írt, de következetesen spanyolnak vallotta magát.
Semprún polgári értelmiségi családban született. Hat testvére volt. Apja jogászprofesszor, 1931-től Santander és Toledo kormányzója, majd (1936–1939) diplomata volt Hágában.
A spanyol polgárháború elől a család Franciaországba emigrált. Semprún filozófiát és irodalmat tanult a Sorbonne-on. 1942-ben belépett a Spanyol Kommunista Pártba. A német megszállása idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A Gestapo 1943-ban letartóztatta. A buchenwaldi koncentrációs táborba került. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, A nagy utazás (1963). A felszabadulás után Párizsban telepedett le.
1946-tól 1952-ig az UNESCO tolmácsa volt Párizsban. Professzionális forradalmárrá vált; először 1953-ban ment illegálisan a francói Spanyolországba. 1954-ben az Spanyol Kommunista Párt központi bizottságának tagja lett. Az 1956-os év politikai fordulatot okozott világképében (a szovjet párt XX. kongresszusa, a lengyel és magyar események).
1963-ban jelent meg remekmívű regénye: A nagy utazás (Le Grand voyage), amit magyarul 1964-ben adtak ki (ford.: Réz Pál). Ennek a kora-posztmodern, bonyolult szerkezetű műnek kerettörténete egy négynapos, szörnyű vonatút Buchenwaldba. A könyv címe kétértelmű: másik jelentése egy szellemi utazás, amit saját emlékeiben tesz meg a szerző felmérni múltját, szellemi és politikai eszmélését.
Semprún 1964-ben szembekerült Santiago Carillóval, az SKP főtitkárával. Ennek következtében kizárták a pártból. 1965-ben jelent meg A háborúnak vége (La Guerre est finie) című forgatókönyve, amiből Alain Resnais készített maradandó értékű filmet. A film annak idején Magyarországon dobozban maradt, bár szinkronja elkészült. 1967-ben jelent meg Az ájulás (L’Évanouissement) című regénye (magyarul 1968-ban jelent meg).
Az 1968-as csehszlovákiai események hatására az író végleg szembefordult ideológiai illúzióival. 1968-ban jelent meg a Ramon Mercader második halála (La Deuxiéme mort de Ramon Mercader) című regénye. Ez a könyv a történelmi parabola és a kémregény keveréke, keserű leszámolás a bolsevik forradalom következményeivel.
1988-ban térhetett haza Madridba, ahol 1988–1991 között kulturális miniszter volt. Semprún számos irodalmi kitüntetés birtokosa, illetve az első nem francia íróként került be 1996-ban az Académie Goncourt-ba, amely évente díjazza a francia nyelvű irodalmat. Semprún 2006-ban a Könyvfesztivál díszvendége volt.
(MTI, wikipedia, origo)
