Holnap, június 2-án veszi kezdetét és egészen június 6-ig, jövő hétfőig tart a 82. Ünnepi Könyvhét, valamint hozzá kapcsolódóan a 10. Gyermekkönyvnapok. A rendezvény központi helyszíne ezúttal is a budapesti Vörösmarty tér lesz, de emellett még számos helyszínen lesznek különféle programok. A Könyvhétre minden kiadó több új kötettel is készül.
A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye - ahogyan már említettem - nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, nem csupán a főváros még öt másik könyvheti helyszínére, hanem Balatonfüredtől Debrecenen, Miskolcon, Szegeden át Vácig több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra lesz magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.
Az idei Könyvhétre és a Gyermekkönyvnapokra 116 kiadó (köztük 19 határon túli műhely) 385 újdonsága lát napvilágot, kizárólag magyar szerzők művei. A Gyermekkönyvnapokra 32 újdonság jelenik meg.
Az esemény ideje alatt minden helyszínen változatos programok és dedikálások várják az érdeklődőket, erről további információ elérhető a Könyvhét honlapján.
Most pedig következzen a Könyvhétre megjelenő kötetek közül néhány érdekesnek ígérkező darab az Agave, a Szentkirályi Ásványvíz Kft, az Európa, az Athenaeum, az Ulpius, az Animus és a Nyitott Könyvműhely kínálatából:
1946. emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel...
A nagysikerű sorozat legújabb részében Gordon Zsigmond visszatér, immár negyedszer. A Budapest Noir remek volt, és a többi részt is igen pozitív vélemények övezik, remélhetőleg ez a rész is illik majd a sorba.
Az első rész 2008-ban jelent meg az Agave gondozásában, folytatása, a Bűnös Budapest 2010-ben, A budapesti kém pedig tavaly látott napvilágot. Gordon Zsigmond kalandjait már öt nyelven, tizenkét országban olvashatják a krimirajongók.
A szerző első regénye, A fekete zongora átütő sikere után az olvasók ismét felejthetetlen kirándulást tehetnek a Monarchia korába a Baráth Katalintól megszokott élvezetes stílusban, fergeteges humorral és felejthetetlen szereplőkkel.
Az 1910-es évek, kisvárosinak semmiképpen sem nevezhető Budapestjén eltűnik egy árva kisfiú. Nem különös eset ez, a pezsgő, élettel teli fővárosban mindennap történnek ennél különösebb dolgok is - csak éppen Dávid Veron ezt nem hagyja annyiban.
A Nő című feminista lap munkatársaként kívülről ismeri a várost, és barátnőjével, a tündöklő szépségű, csábos Marával együtt nyomozni kezd. olyan titkos üzelmekre bukkannak, amely az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjére katasztrofális és végzetes következményekkel járhat.
Izing Róbert első könyve az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye, amelyet nemcsak a műfaj rajongói fognak élvezettel kézbe venni, hanem azok is, akik szeretik a parádés ötleteket, a pörgő cselekményt és nem utolsó sorban az ellenállhatatlan humort. Ettől rettegett az egész bolygó már legalább egy évszázada: hogy megjelenik egy idegen faj az űrből, és nekiáll kiirtani minket. A faj megérkezett. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt akár még le is tudják győzni őket.
A magyarok állják a szavukat: olyan technológiát mutatnak fel, amilyet emberfia még nem látott a Földön. Az idegenek ezt egyáltalán nem viselik valami jól...
A hollywoodi filmsztár, Robert de Niro malibui éttermében Szentkirályi ásványvizet szolgálnak fel, de az európai ásványvizes Oscar-díjat elnyert "kék arany" megtalálható a Bahreini Királyság luxusszállodáiban is.
Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar gazdasági sikersztorija a hazai piacvezető az alföldi falu határában feltörő ásványvíz, amely világmárkának készül, és amelyért világcégek kínáltak csillagászati összegeket.
A nyugati sajtóban csak a "magyar ásványvízkirálynak" nevezett tulajdonos, Balogh Levente könyvében feltárja a Szentkirályi ásványvíz eddig rejtett titkát, a multinacionális cégekkel folytatott küzdelmeit, mindazonáltal őszinte vallomásai révén saját portréja is kirajzolódik.
Szabó Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része a Liber Mortis (Halottaskönyv) címet viselő, 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett napló.
1982. február 26-án halt meg Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész, az imádott férj, Szabó Magda szemében a mellőzött és legalább posztumusz jóvátételt érdemlő zseni, s a napló a gyászmunka megrendítő, intim, vallomásos dokumentuma, amely egy már-már mitológiai szerelemnek állít emléket. Szabó Magda hitt a halottak jelenlétében, az e világ és a túlvilág közötti átjárásban, és úgy beszél a naplóban Szobotkához, mintha ő hallaná, még ha nem válaszol is. Újra meg újra felidézi az együtt töltött harmincnégy év szépséges és fájdalmas eseményeit, felejthetetlen pillanatait; újra meg újra kinyilvánítja halálvágyát, létének értelmetlenségét, de ugyanakkor okot is talál a továbbélésre: feladatának tartja a holtában is jelenlévőnek érzett társ életművének gondozását, s ez ad neki erőt a folytatáshoz.
Passuth László (1900 – 1979) író, műfordító, Első, Eurázia című regényét 1937-ben adták ki. Ezután számos regényt írt, alapos filológiai felkészültséggel, kivételesen kifinomult és művészi stílusban. Manapság az irodalombarátok ellentmondásosan ítélik meg, időnként fellángol a vita könyveinek olvasmányosságáról. Első nagy sikere az Esőisten siratja Mexikót című regénye volt 1939-ben.
A szenvedélyes festő életének története Michelangelo Merisinek vagy Amerighinek – akit Caravaggio néven ismert meg a világ – kalandos élettörténetét meséli el Passuth ebben a késői regényében. Legfőképp a 16–17. század fordulóján élt festő személyisége, természetének kettőssége érdekelte az írót, aki a korabeli Itálián és Máltán kalauzolja végig olvasóját, megismerteti az ispotályos lovagrend belső életével, és megkísérli megválaszolni a kérdést, hogy kortársai miért tekintettek oly gyanakvón a mára vitathatatlanul elismert festőóriásra.
Agatha Raisin, az egyedülálló, célratörő reklámügynök eladja cégét, felszámolja londoni életét és leköltözik a mesés nyugalmú, festői Cotswoldsba. Ám a vágyott életről kiderül, hogy borzalmasan unalmas. Agatha, hogy unalmát elűzze, benevez a helyi pitesütő versenyre. Mivel fogalma sincs sütésről-főzésről, vesz egy kész pitét a londoni ismerős boltban, és sajátjaként nevezi be. Még a zsűri elnökét, a helybeli Cummings-Browne ezredest is megpróbálja megvesztegetni, de nem ő nyer. Ám a verseny végeztével az ezredes hazaviszi a süteményt, megeszi és meghal. Kiderül, hogy a pite spenótjába gyilkos csomorika keveredett. A rendőrség ugyan véletlen balesetként zárja le az ügyet, ám Agatha gyilkosságra gyanakszik és nyomozni kezd... A skót írónő regénye - mint valamennyi Agatha Raisin könyv - pompás, izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és a vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekménnyel. Az amatőr detektív remekül megrajzolt figuráját kritikusok és a rajongók egyaránt megszerették, a sorozat már a 21. kötetnél tart.
A tavalyi év egyik könyvsikere, a '100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod...', után itt a "folytatás", Hahner Péter történész új könyve.
Ebben a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben.
Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze tévhit néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.
1979-ben hatalmas csapás érte az NDK állambiztonsági minisztériumát, a Stasit: az egyik legtapasztaltabb ügynökük, Werner Stiller a páncélszekrényből kilopott szigorúan titkos aktákkal a hóna alatt átszökött Nyugat-Németországba. A keletnémet hírszerzés a rendszerváltás után elismerte, hogy Stiller árulása évekkel vetette vissza a Stasi munkáját: számtalan ügynöküket kellett visszahívniuk az NSZK-ból, és szinte teljesen újjá kellett építeni a kémszervezet tevékenységét. Hajtóvadászatot indítottak ellene, így Stiller végül Amerikába menekült, ahol a CIA szolgálatába állt. A hidegháború lezárulása után visszaköltözött Európába. Különböző bankok szolgálatába állt, és sokmilliós vagyont szerzett, a francia Riviérán vett nyaralót, ingatlanokba fektetett be. Majd az összes pénzét elveszítette, és Magyarországra költözött, hogy ezúttal Budapesten keressen magának új kalandokat. Werner Stiller, a szocialista blokk James Bondja, akár egy hollywoodi akciófilm hőse is lehetne. Csakhogy mindaz, amit könyvében elmesél, igaz. Leleplezi a három hírszerző szolgálat, a keletnémet Stasi, a nyugatnémet BND és az amerikai CIA titkait, a hidegháborús időszak kémjeinek valódi történetét.
További könyvújdonságok, a dedikálások időpontjai, az összes helyszín részletes programlistája és minden szükséges információ elérhető az Ünnepi Könyvhét honlapján:
