Tavaly jelent meg a Libri Kiadónál Khaled Hosseini legújabb kötete, az És a hegyek visszhangozzák. Ennek kapcsán a kiadó a szerző egy magyarul korábban már kiadott művét is újra megjelentette, a Papírsárkányokat, melyből sikeres filmváltozat is készült.
Khaled Hosseini (1965-) afgán származású amerikai orvos és író. Kabulban született, édesapja diplomata volt, 11 éves korában a család Franciaországba költözött. Hosseini később az Egyesült Államokban telepedett le, az állampolgárságot is megkapta, Afganisztánba csak 2003-ban látogatott vissza. A 2003-ban megjelent Papírsárkányok az első regénye, ami óriási siker volt, ezt követően főállású író lett és két újabb, szintén sikeres regényt írt azóta: az Ezeregy tündöklő napot és a most megjelent És a hegyek visszhangozzák címűt.
A regény főhőse Amir, az ő E/1-es elbeszélése a kötet. A fiú egy tehetős család gyermeke, aki apjával (édesanyja belehalt a szülésbe) és a család szolgálójával, azaz egy hazarával, és annak fiával Haszannal él együtt. Amir és Haszan együtt nőnek fel, és a nyilvánvaló társadalmi különbségek ellenére szoros kapcsolat alakul ki közöttük, ahogyan apáik között is korábban. Kedvenc időtöltésük a sárkányeregetés, ám egy szörnyű esemény törést okoz az életükben és mindent megváltoztat. Amir cserbenhagyja Haszant és Amerikába költözik, majd évekkel később visszatér, hogy megpróbálja jóvá tenni a múltat.
Hosseini remek stílusban adja elő történetét, nagy mesélő ő: van benne valami varázsos, egzotikus, keleti misztikum. Mindig jó érzés ráébredni, hogy nem számít milyen országból származik valaki, a kulturális, társadalmi, vallási, vagy bármilyen egyéb különbségek ellenére a szavak és történetek ereje, - persze fordítókon keresztül - az irodalom képes összekötni és megmozgatni az olvasót, éljen bár a világ bármely pontján.
Khaled Hosseini
A fent említett enyhe meseszerűség - ami furcsa ellentétben áll a regény realizmusával - adja a kötet egyetlen gyenge pontját: időnként kissé irreálisan, nehezen hihetően fonódnak össze a szálak, mintha kissé naivan idealizált lenne a történet, pont, mint egy mesében. Minden éppen így, majd éppen úgy alakul, spoilerezés nélkül nem igazán lehet ezt részletesebben tárgyalni.
Szerencsére itt véget is ér a csekély számú negatív vonások sora. A könyv színes és vibráló képet fest Afganisztánról és annak történelméről, előbb a szovjetek, majd a tálibok háborúiról, és az emberek szenvedéseiről. Ezzel Hosseini néhány ember kitalált mikrotörténetén keresztül egy egész ország valós történetébe enged bepillantani, nyilvánvaló önéletrajzi hitelességgel.
A történelmi háttér mellett maga a történet nagyon sokat elmond az emberi természetről, barátságról, testvériségről, szerelemről, hűségről, szeretetről, megbocsátásról és újrakezdésről. Kissé zavaró idealizáltsága ellenére Hosseini regénye kiváló olvasmány, melynek szép és megható történetét a papírsárkányok erős és elgondolkodtató szimbóluma zárja keretbe.
A kötetet köszönöm a Libri Kiadónak!
10/9
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
448 oldal
Libri Kiadó, 2013.
Fordította: Vajda György
Eredeti cím: The Kite Runner