Idén Halloween közeledtével mindenképpen szerettem volna valami idevágó könyvet olvasni, de egyúttal nem vágytam a csapból is folyó vámpíros és egyéb kreatúrákat felvonultató történetek egyikére sem. Rövid keresgélés után Agatha Christie Halloween és halál című, korábban Ellopott gyilkosság néven megjelent regényét vettem a kezembe. Utólag kiderült, hogy csak a könyv alaphelyzete - és címe - halloween-i, de végig jól szórakoztam és nem bántam meg, hogy elolvastam.

Remélhetőleg Agatha Christie-t mindenki ismeri, vitathatatlan, hogy a krimi egyik legnagyobb alakjáról beszélünk, így róla nem is ejtenék több szót. Álljon itt annyi, hogy korábban tőle a Tíz kicsi négert, a Gyilkosság az Orient expresszen-t, illetve a Gyilkosság Mezopotámiában c. művet olvastam és mindegyiket szerettem, főleg előbbi kettőt.

A Halloween és halál alaphelyzetének megismeréséhez lássuk a könyv fülszövegét:

"Mrs. Ariadne Oliver Woodleigh Commonban vendégeskedik. A kisvárosban Halloweenkor tinibulit szerveznek: liszttorta-szeletelés, almahorgászás, tűzharapás szerepel a szórakozások között. A tizenhárom éves Joyce Reynolds azzal a meglepő információval áll a híres írónő elé, hogy gyilkosságot látott. Mrs. Oliver hiszi is meg nem is, egészen addig, amíg holtan nem találják a kislányt. Valaki belefojtotta a vödörbe, amiből az almákat kellene kihorgászni. A regényírónő megint jó barátjához, a világhírű kis szürke sejtek tulajdonosához, Hercule Poirot-hoz fordul segítségért. És noha megváltozott a világ azóta, hogy ők először találkoztak, van, ami mindig ugyanolyan marad – Poirot zsenialitása."

Így érkezünk tehát egy angol kisvárosba. Mind a helyszín nagyon hangulatos, mind pedig a karakterek nagyon jók. Remek mellékszereplők színesítik a történetet, kedvencem a furcsa kislány, Miranda volt, nem beszélve természetesen Hercule Poirot-ról.

Ahogyan a bevezetőben is említettem, csak a tett színhelye, a buli ami halloween-i, no meg a cím: az igen összetett és aprólékosan kidolgozott, bonyolult történet a múltból bontakozik ki előttünk, Poirot kutakodása nyomán. A bajszos kis belga úriember természetesen ezúttal is mindenre fényt derít, a regény végén pedig az olvasó számára sem marad megválaszolatlan kérdés.

A cselekmény egészen nagyjából a háromnegyedéig lassan csordogál, Christie mindent alaposan felépít, a szereplők emlékeinél, érzéseinél, gondolatainál is gyakran megragadunk, de ez számomra egyáltalán nem volt negatív, épp ellenkezőleg. Annál a bizonyos pontnál viszont ahogyan ennek vége, hirtelen felgyorsulnak az események, talán kicsit kapkod az író és itt a gyorsaság számomra az összecsapottság érzetét keltette, elképzelhető, hogy csak azért, mert ekkora kontrasztban állt a megelőző oldalakkal. Végül azonban ez a kis "rohanás" is megbocsátható, ahogyan írtam minden szálat elvarr a szerző, nincs hiányérzetünk az utolsó sorok elolvasását követően.

Nem mondanám, hogy a Halloween és halál egy Tíz kicsi néger vagy Gyilkosság az Orient expresszen, gyaníthatóan nem Christie legjobban sikerült regénye, de a tőle elvárható és megszokott színvonalat hozza. Izgalmas és hangulatos könyv, mely nem engedi, hogy csalódjunk a krimi nagyasszonyában.

10/8

Agatha Christie: Halloween és halál
310 oldal
Európa Könyvkiadó, 2010.
Fordította: Elekes Dóra
A mű eredeti címe: Hallowe'en Party