Librarium

Csip-csip csóka

2015. július 22. - winrudi

Az úgy volt, hogy valami gyorsan olvasható, könnyed, nyári olvasmányra vágytam. A Csókás nyár című kötet még valami Szabó Ervin Könyvtáras kiárusításnál került hozzám, és már a címében benne van hogy nyár, a borítójáról szinte csak úgy süt a kánikula, meg amúgy is rég olvastam ifjúsági regényt, úgyhogy gondoltam elolvasom. Cserébe igazán súlyos témák boncolgatását kaptam, ami önmagában még nem is lett volna baj, inkább az, hogy olyan kiemelkedően azért nem jó a könyv.

csokas_nyar.jpg

David Almond (1951-) nagy kritikai elismertségű, brit gyerekkönyvíró. Newcastle-ben született, majd a Kelet-Angliai Egyetemen hallgatott angol és amerikai irodalmat. 1998-ban jelent meg első ifjúsági regénye, a Skellig. Műveit többek között Hans Christian Andersen-díjjal, Whitbread Children's Novel of the Year Awarddal és Carnegie Medallal ismerték el. A Csókás nyár angolul 2009-ben jelent meg, Jackdaw Summer címmel.

A történet elején a tizennégy éves Liamet az észak-angliai nyárba követjük. Az események váratlan fordulatot vesznek, amikor barátjával, Max-szel követni kezdenek egy csókát, az ugyanis egy elhagyatott épület előtt hagyott kisbabához vezeti a fiúkat. Nagyjából ennyivel le is tudja a szerző azokat az elemeket, amiket egy nyári, ifjúsági regénytől vár az ember, és inkább felnőttregényekre jellemző, fajsúlyos problémákat dob fel, a könnyedségnek a látszatát is elkerülve. Az egyetlen elem, ami az ifjúsági regényekre jellemző inkább a forma: egyrészt a minden sallangtól mentes, rövid, lényegre törő mondatok alkalmazása, amik nagyon feszessé teszik a prózáját, hozzám mégsem került annyira közel; a másik pedig a nagy sorközök, rövid fejezetek és az azok között kihagyott oldalak, fél oldalak, a közel háromszáz oldalas regény amúgy szerintem alig van kétszáz.

david_almond.jpgDavid Almond (fotó: Rii Schroer, The Guardian)

Mondhatjuk, hogy Liam a regény végére felnőtté válik, az a csóka és a kisbaba ugyanis olyan kérdésekhez vezetik el, amik megváltoztatják korábbi, gyermeki életét. A kötetet kinyitva enyhén szólva nem számítottam rá, hogy olyan témákkal találom szemben magam, mint a mostanában annyira aktuális menekültkérdés, a gyerekkatonaság, vagy a gyermekeikkel nem igazán foglalkozó szülők. Liam szülei ugyanis ilyenek, apja a regényírással, anyja pedig a fotózással van elfoglalva, és végtelenül távolinak, elérhetetlennek, egészen ridegnek tűnnek fel.

A különféle véleményekben fel-feltűnik, hogy milyen nyíltan ábrázolja a gyermeki kegyetlenkedést a könyv, azért ez ennyire nem durva, a kötet lapjain semmi meglepőt nem találtam, a gyerekek igenis kegyetlenek, vagyis inkább igenis vannak ennyire, sőt, ennél kegyetlenebb gyerekek is, mint akik itt felbukkannak. A csókás nyár összességében egy érdekes kérdéseket felvető és mindenképpen olvasmányos kötet, de hosszútávon nem kifejezetten maradandó, kissé felejthető olvasmány.

10/7

David Almond: Csókás nyár
292 oldal
Pongrác, 2011.
Fordította: Rindó Klára
Eredeti cím: Jackdaw Summer

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr957646184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.