Librarium

A sosem volt napló

2015. június 20. - winrudi

Lynley Smith apró kötete, A missziótól a mártírságig a budapesti skót misszió mártírjának, Jane Hainingnek a naplója. Ezzel csak egy baj van: Jane Haining nem írt naplót. Ez az alapvetés, a fiktív naplóforma pedig a kötet minden további bajának forrása, ami összességében egy a főhőshöz és az ő jelentőségéhez, személyiségéhez méltatlan végeredményt jelent.

lynley_smith.JPG

Lynley Smith új-zélandi tanár, újságíró, író. Belgiumban házasodott meg, négy gyermek édesanyja, időközben ismét Új-Zélandon él. Első kötete A missziótól a mártírságig, jelenleg főleg előadói karrierjét építi, nemzetközi szinten tart előadásokat iskolákban, könyvtárakban, templomokban és zsidó közösségekben a könyvéről, az antiszemitizmustól és a diszkriminációról. 13 unokája van.

Jane Haining (1897-1944) a kötet főszereplője. 1932-ben a Skót Episzkopális Egyház budapesti misszióján kezdett dolgozni, mely 400 zsidó és keresztény gyerek számára üzemeltetett iskolát a fővárosban. 1939-ben, a háború kitörésekor éppen Nagy-Britanniában volt, ott maradhatott volna, de ő visszatért Magyarországra. 1944-ben, a német megszálláskor a misszionáriusok utasításba kapták, hogy térjenek haza, de Haining ezt megtagadta, nem akarván magukra hagyni "lányait". Jane Haininget 1944. április 25-én a briteknek való kémkedés vádjával letartóztatták. Az első tájékoztatás szerint betegségben hunyt el júliusban, valójában Auschwitzba deportálták, és valószínűleg augusztusban végezték ki. 1997-ben, születésének századik évfordulóján a Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. A budapesti Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében 2010-től nevét viseli a pesti alsó rakpart egyik szakasza.

lynleysmith.jpgLynley Smith

Jól látszik, hogy Jane Haining élete és cselekedetei érdemesek a figyelemre és a tiszteletre is, hiszen a legembertelenebb időkben volt képes ő is embernek maradni, és a körülményektől függetlenül azt tette, amit a saját értékrendje alapján helyesnek ítélt, nem törődve saját sorsával. Nem meglepő, hogy Lynley Smith meglátta ebben a sorsban az értéket és a fantáziát, hogy megörökítse azt, ám sajnálatos módon mindehhez egy tökéletesen elhibázott formát választott.

A kötet egy napló, még pedig Jane Haining naplója, amit Lynley Smith írt. Ahogyan azt ő maga is elismeri a Bevezetőben, Jane valószínűleg sosem írt naplót, de ha írt volna, bizonyára ilyen lett volna. Ez viszont teljesen elhibázott megközelítés. Teljesen mindegy, hogy életének hány helyszínére látogat el, hogy annak körülményeit milyen mértékig kutatja ki, Lynley Smith sosem lesz Jane Haining, nem hogy bensőjét, személyiségét és gondolatait nincs lehetősége megismerni, de még sorsának teljesen pontos alakulását sem. A megközelítésen látszik, hogy Smith nem történész, hanem újságíró: megpróbált elrugaszkodni a gondolom szerinte unalmasnak ítélt monográfiai megközelítéstől, és helyette átnyújt nekünk egy kitalált naplót, kvázi történelemhamisítást végrehajtva ezzel. Legalábbis személyi történelemhamisítást mindenképpen.

jane_haining.jpgJane Haining

Ezzel a fiktív naplóval összesen két óriási gond van. Az egyik, már fent említett probléma, hogy egy másik ember jó hetven év távlatából egyszerűen képtelen arra, hogy a másik érzéseit és gondolatait hitelesen megjelenítse, pusztán elképzelni tudja, de ez már a fikciós irodalom kategóriájába tartozik, nem a történelem lapjaira. Ezzel a mutatvánnyal ugyanis egy fiktív, így, ebben a formában sosem létezett ember alakját teremti meg a szerző, ez pedig finoman szólva sem szerencsés. A másik, összetettebb probléma, ami túlmutat Haining személyén, nem más, mint hogy hetven év távlatából értelmezi is az eseményeket, a saját narratívájában, saját értékrendjével és saját gondolataival közelíti meg őket, ezek pedig befolyásolják a szöveget is. Ez már a Bevezetőben is kiviláglik, ahogyan a holokausztot egy egyszeri és soha meg nem ismételhető eseménysorként kezeli (oly sok máshoz hasonlóan), akik a "azért, hogy soha többé ne történhessen ilyen" bugyuta megközelítéssel állnak az egészhez. A holokauszt sokszor megtörtént már, és még meg is fog, csak éppen nem mindig így hívják, hanem népirtásnak. Azt hogy ezt milyen indíttatásból és szervezettségi fokon teszik, már csak részletkérdés. Ami a történethez már szervesen kapcsolódik, az a Kilátás a csúcsról című kezdő fejezetecske, ahol egyenesen Jane Haining lelke írja a sorokat, ami végigszáll a Földön, és örül neki, hogy emlékezünk rá. Mérhetetlenül giccses és felesleges szakasz ez. Pontosan ez az, amit az ember csinált a holokauszttal az évtizedek során, különféle saját gondolatokból eredő rétegeket pakolt rá, amik érzésekből, gondolatokból és ideológiákból állnak és szinte már olyan szinten maguk alá temetik a történteket, hogy abból már nem is látszik ki semmi. Ezért zseniális alkotás a Saul fia, mert ezt a sok-sok rárakódott réteget mossa le a holokausztról, és képes magát az eseményt bemutatni, úgy, ahogy volt.

rakpart_haining.jpgA budapesti Jane Haining rakpart

A fiktív napló legmélyebb pontját azok a részek jelentik, ahol a szerző kénytelen a napló sorai között arról is megemlékezni, hogy mégis például Auschwitzban hogyan volt képes olyat írni, ami később is megmaradt, az elejtett, majd a motozás után később újra felvett ceruza és hasonló megoldások egyenesen a napló szövegét befolyásolják, és olyan mérhetetlen módon irreálissá és művivé teszik az egészet, mint korábban semmi. Ez pedig végtelenül káros. A missziótól a mártírságig előnye, hogy egy kivételes életutat mutat be, egy olyan ember életét, akinek tettei örök érvényűek, és más Emberekhez hasonlóan példát mutathatnak a jövőre nézve, legyen szó bármilyen élethelyzetről. A baj csak az, hogy a forma, amiben teszi mindezt olyan szinten mű és hiteltelen, hogy majdnem sikerül érvénytelenítenie az üzenetet. Szerencsére csak majdnem.

A kötetet köszönöm a Helikon Kiadónak!

10/5

Lynley Smith: A missziótól a mártírságig - Jane Haining élete
264 oldal
Helikon Kiadó, 2014.
Fordította: Kada Júlia
Eredeti cím: From Matron to Martyr. One woman's Ultimate sacrifice for the Jews

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr127558964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.