Librarium

Max Brooks: World War Z - Zombiháború

2011. december 20. - winrudi

Brad Pitt zombis filmet forgat Magyarországon. Ezzel a mondattal, vagy különféle változataival valószínűleg minden ember találkozott az elmúlt hónapokban, amennyiben nem egy barlangban tengeti napjait. Arról már kevesebb szó esett, hogy a film alapjául egy sikerkönyv szolgált. Ezt olvastam.

Az 1972-es születésű Max Brooks író és forgatókönyvíró, eddigi pályáját a zombis történetek határozták meg, legnagyobb sikere pedig a 2006-ban megjelent World War Z, melynek megfilmesítési jogait a Paramount vásárolta meg és Pitt produkciós cégének közreműködésével valamint az ő főszereplésével forogtak a kamerák a kőbányai konzervgyárban. A könyvet - szerkezetéből adódóan - elég nehéz lesz filmre átültetni, mindenesetre kíváncsian várom a végeredményt.

Brooks-nak az édesapja egyébként az 1926-ban született Mel Brooks, (rendező, forgatókönyvíró, színész) akinek a nevéhez többek között a Producerek 1968-as és 2005-ös változata is fűződik - utóbbiért megkapta a legjobb forgatókönyvért járó Oscar-díjat. Ezen kívül olyan filmeket köszönhetünk neki, mint az Űrgolyhók, a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme, vagy a Drakula halott, és élvezi.

A könyv írója és fia, Max a kaliforniai Pritzer College-ban végzett történelem szakon, majd 2001 és 2003 között a nagy sikerű Saturday Night Live írócsapatának tagja volt, ezért Emmy-díjjal jutalmazták. Első nagy sikerű, zombikkal kapcsolatos könyve a The Zombie Survival Guide, ami 2003-ban látott napvilágot, ezt követte a szóban forgó World War Z.

A magyar kiadás nagyon stílusos, - lényegében követi az eredetit - szép a borító, és nagyon minőségi is: a kötetem ugyanúgy néz ki olvasás után, mintha még ki sem nyitották volna, még a gerince sem tört meg, sajnos ez sok más kiadásról nem mondható el.

A regény stílusa újdonságot hoz a műfajba, hiszen egy az oral history módszerével elkészített dokumentarista interjúkötet formájában íródott. Max Brooks, mint az ENSZ vizsgálóbizottságának tagja, találkozott a zombiháború túlélőivel, ám megítélése szerint a hivatalos jelentésből kimaradt a lényeg, ezért döntött úgy, hogy saját anyagát közreadja: tulajdonképpen ez a kezünkben tartott World War Z. A könyv köré költött háttértörténet felcsigázza az érdeklődést, és kíváncsivá teszi az olvasót, mit talál majd a regény lapjain.

Tehát a forma adott, sok ember hosszabb-rövidebb interjúrészletét olvashatjuk, jó érzékkel és nagyon pontosan összeállított sorrendben. Brooksnak sikerül különféle stílusban megírnia a részleteket, hiszen más-más beszédmódja van egy volt katonának, egy családanyának, egy űrhajósnak, egy nyugalmazott magas rangú hivatalnoknak, vagy egy az USA déli államainak egyikéből származó farmernek. A trágárságok és a szleng különböző mértékű alkalmazásával viszonylag jól elkülönülnek az interjúalanyok megszólalásai.

Brooks könyvét élvezhetővé teszi az alapos, és minden apró részletre kiterjedő kidolgozottság. A regény sűrűn lábjegyzetelt, az író a legkisebb részleteket is gazdag fantáziával szövi a történet köré (sokszor pedig a fordító is hozzáad egy-egy apróságot). A jól eltalált interjúsorrendnek köszönhetően a cselekménynek íve van: a járvány kínai felbukkanásától, a különféle emberi reakciókon és a pánik elharapódzásán keresztül, egészen a totális háborúig és a sikeres befejezésig. Az alapötlet a kidolgozottság mellett a nemzetköziség miatt lesz hiteles: a regény Brooks-a az egész földgolyót bejárja az USA-tól Japánig, Dél-Afrikától Finnországig, Kubától Indiáig. Egy ponton még Diósgyőr és a felvidéki Szepes vára is felbukkan a történetben.

A könyv horrorregény, de talán mégsem igazán az, hiszen nem ez a lényege. Persze minden megvan benne, ami egy zombis horror feltétele: ömlik a vér, folynak a belek és leszakadnak a végtagok. Aki erre vágyik, megkapja. De ennél sokkal hangsúlyosabb, ahogyan a World War Z kitér a zombiháború társadalmi, biológiai, földrajzi és egyéb hatásaira, nagyon pontosan és részletekbe menően modellezve, hogyan viselkedne a modern társadalom, ha egyes tagjai egyszer csak zombivá válnának. Ezen túlmutatóan pedig az emberi reakciókat olvasva felismerjük, hogy a társadalom bizonyos tagjai számára mellékesek a zombik, ők anélkül is önzők, lelketlenek, pénzsóvárok; de ha már itt vannak a zombik, hát ebből is hasznot húznak: más emberek kárára.

A World War Z egy dokumentarista horror köntösbe öltöztetett antiutópisztikus szociológiai hatástanulmány, mely őszintén megmutatja a - gyávaságból, önzőségből, félelemből, gonoszságból fakadó - emberi reakciókat, ám a befejezésben felcsillantja a reményt is: vannak olyanok is, akik hősiesen harcoltak a vész ellen és bíznak a jövőben. Egy biztos: örülhetünk, hogy minket nem fenyeget a zombitámadás veszélye, de ha egy napon mégis azt venném észre, hogy a szomszéd hörögve csoszog felém, már hívnám is Brooksot, hogy mi tévő legyek.

A kötetet köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak!

10/9

Max Brooks: World War Z - Zombiháború
400 oldal
Könyvmolyképző Kiadó, 2011.
Fordító: Pásztor Zoltán
A fordítás alapjául szolgáló mű: Max Brooks: World War Z

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr293477723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.