Librarium

Takami Kósun: Battle Royale

2011. október 18. - winrudi

Nagyjából tíz perce ülök itt és gondolkodom azon, hogyan kezdjem a bejegyzést a Battle Royale-ról, de semmilyen felvezetés nem jut eszembe. Több helyen is olvastam, hogy nehéz megfogalmazni a gondolatokat erről a könyvről, úgy tűnik ez most velem sincs másként. Azért megpróbálom.

Először néhány szót a szerzőről. Rövid kutakodás után sikerült megtudnom, hogy Kósun 1969-ben született és Kagava prefektúrában nőtt fel, ami megegyezik a regénybeli, ám kitalált helyszínnel. Kósun az Oszakai Egyetemen diplomázott irodalomból, majd öt évig dolgozott egy hírügynökségnél, ezt követően pedig a cég elhagyása után megírta első és eddigi egyetlen regényét a Battle Royale-t, mely 1999-ben jelent meg először. A műből 2000-ben több részes manga és egy film (majd később egy második rész) is készült.

Most pedig lássuk, miről is szól a történet, ehhez álljon itt a könyv fülszövege:

Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye – melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának – botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg. A könyvből készült filmváltozat már kapható DVD-n.
 

A könyvet viszonylag hosszú ideig - kb. másfél hónapig - olvastam, mert sajnos nem mindig jutott rá elég időm. Ennek ellenére igen nagy mértékben elnyerte a tetszésemet.

Adott a fülszövegből megismert alaphelyzet. A regényre egy egyedi és érdekes kérdések felvetésére alkalmat adó alapötlet érdekfeszítő megvalósítása jellemző. A megvalósítás nem csak érdekfeszítő, de igen hosszú is (közel 740 oldal), ennek ellenére nem laposodik el, a feszültséget fenn- illetve a figyelmünket végig megtartja.

A mű nem pusztán horrorregény, bár kétségtelen, hogy szigorúan 18 éven felülieknek ajánlott, hiszen bővelkedik a brutálisabbnál brutálisabb gyilkossági módszerekben, valamint ezek igen részletes bemutatásában. A Battle Royale a horrorregény rétegében, szintjén maradva is olvasható és értelmezhető, de amint említettem nem kizárólag az.

A horrorisztikus elemeknél - melyek sokakat eltántoríthatnak az elolvasásától vagy olvasatlanul rosszalló megjegyzéseket válthatnak ki egyesekből - sokkal érdekesebbek és fontosabbak a regény rendkívül szélsőséges alaphelyzetére való különböző emberi reakciók. Változó, hogy kiben mit okoz, kiből mit hoz elő a helyzet: vagy ölsz, vagy megölnek.

Ezen túl a Battle Royale erőssége a totalitárius diktatúrák jellemzőinek és alapvető jegyeinek pontos kezelése. A könyv fontos, mert felhívja a figyelmünket: akár hasonló is bármikor megtörténhet. Vagy meg is történik, gondoljunk Észak-Koreára. Nem állítom, hogy a Koreai-félsziget északi felén iskolás osztályokat kényszerítenek egymás megölésére a túlélésért, csak azt, hogy a történelem szörnyű eseményeire nem egyszer utólag derül fény. Érdemes ebben a megközelítésben olvasni a könyvet.

Rémisztő úgy belekezdeni az olvasásba, hogy tudjuk: egy kivételével minden szereplő halálra van ítélve, biztosan meghal a történet folyamán. Ettől igen furcsa érzést kelt az olvasás, ami nem egyszer eléggé nyomasztó.

A részletekkel és a végkifejlettel kapcsolatban nem árulok el semmit, hiszen minden bejegyzésben tartom magam a "spoilermentességhez". Megjegyezném, hogy az olvasást és az események értelmezését megkönnyíti a szigetet ábrázoló, zónákra osztott térkép, illetve, hogy a szereplők neve után mindig olvashatjuk, hogy fiú vagy lány-e az illető. Utóbbi különösen a japán nevekben kevéssé járatos, európai olvasó számára jelent könnyebbséget.

Végezetül sajnos említenem kell néhány szót a kiadásról is, amely az Ulpius-házat "dicséri". A borítóval semmi gond, szerintem igen tetszetős a mangás stílus, passzol mind a japán mivolthoz, mind pedig a történethez. Amivel annál inkább gond akad, az a kiadás minősége. Felháborító, hogy egy eredeti ár szerint 3999Ft-ba kerülő könyv lapjai első olvasásra (!) kihulljanak, és ezt már nem először tapasztalom a szóban forgó kiadó esetében és nem csak én küzdök ilyesmivel. Illene lassan kezdeni valamit ezzel a problémával...

A Battle Royale egy véres és durva, de ugyanakkor érdekes és fontos könyv. Lesz akiket inkább "szórakoztat" és lesz akiket inkább elgondolkodtat. Egy biztos: olvasásához megfelelő lelkierő, hangulat és erős idegzet szükséges.

10/9

Takami Kósun: Battle Royale
738 oldal
Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006.
Fordította: Mayer Ingrid
A fordítás alapjául szolgáló mű: Takami Kósun: Battle Royale

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr33312034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.