Librarium

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek

2011. április 12. - winrudi

A Dosztojevszkijnek tulajdonított mondás szerint: "Gogol köpönyegéből bújtunk ki mind". Valóban, Gogolt (1809 - 1852) az orosz realizmus megújítójaként, az orosz vidéki és kisvárosi élet felfedezőjeként tartjuk számon.

Fő művének szánt alkotása a Holt lelkek, egy eredetileg három részesre tervezett regénysorozat első - és töredékeiben második - darabja. A második rész kéziratait a szerző elégette, így csak néhány fejezet maradt fenn, azok is töredékesen. A harmadik rész sosem készült el.

Csicsikov, a regény főhőse negatív figura, egy szélhámos. Az orosz vidéket járja és a halott jobbágyok tulajdonjogát szerzi meg, hogy immáron "gazdag" emberként még gazdagabbá válhasson. Ahogyan az egy ponton meg is fogalmazódik a regényben:
"(...) ezreket nehéz törvényes módon szerezni, de a milliók már könnyen halmozódnak fel. A milliomos nincs rászorulva, hogy görbe utakra térjen; egyenes úton haladhat, és mindent fölszed, ami csak elébe kerül. Mások nem szedhetik fel, nem telik az erejükből, neki nincsenek versenytársai. Erejének hatósugara nagy, mondom, amihez csak nyúl, megkétszereződik, megháromszorozódik, még ha nem akarja is. De az ezrekkel mit lehet kezdeni? Legföljebb tíz-húsz százalékot hoznak."

A regény az orosz realizmusra jellemzően rendkívül alaposan megírt, minden apró részletet bemutató; a cselekmény igen lassú folyású. Olvasás közben olyan érzésünk támad, mintha az adott helyen valamiféle kamerán át néznénk a történéseket, ami nem csak az objektív látóterébe kerülő környezetet és cselekményt, de ott és akkor minden elképzelhetőt láttatni enged. E legnagyobb erősség a mű legnagyobb "gyengéje" is egyben. A felkészületlen olvasó számára a könyv könnyen unalmas borzalommá válhat, - a több oldalas hosszú leírásokra előre edzenünk kell magunkat - de az, aki ezen túljut és hozzászokik, kitűnő korrajzot kap jutalmul.

A könyvben annyi romlott jellemmel találkozunk, hogy felvetődik a kérdés: kik is a holt lelkek? Vajon a még élő, de halott lelkű urak lelke mennyivel élőbb a már elhunyt, de dolgos, földművelő élet után eltávozott jobbágyokénál?

Az aprólékosság jelenségének bizonyítására muszáj idéznem egy fél oldalt, amely nem is hosszú tájleírás, talán még annál is nehezebben emészthető, egyenesen megmosolyogtató részlet:
"Hősünk azonban ezt nem vette észre, és egész sereg szórakoztató történetet adott elő, amelyeket hasonló alkalmakkor már sok helyen elsütött, nevezetesen a szimbirszki kormányzóságban Szofron Ivanovics Bezpecsnijnél, ahol jelen volt annak lánya, Adelaida Szofronovna és három sógornője: Marja Gavrilovna, Alekszandra Gavrilovna és Adelheida Gavrilovna; továbbá a rjazanyi kormányzóságban Fjodor Fjodorovics Perekrojevnél; valamint a penzai kormányzóságban Flor Vasziljevics Pobedonosznijnál és fivérénél Pjotr Vasziljevicsnél, ahol jelen volt az egyik sógornő, Katyerina Mihajlovna, és ennek két unokanővére, Roza Fjodorovna és Emilja Fjodorovna; végül a vjatkai kormányzóságban Pjotr Varszonofjevicsnél, ahol jelen volt a házigazda menyasszonyának nővére, Pelageja Jegorovna és ennek húga, Szofja Rosztyiszlavna, meg két mostohatestvére, Szofja Alekszandrovna és Maklatura Alekszandrovna."

Én képtelen voltam vigyorgás nélkül átrágni magam rajta a metrón.

Ahogyan már említettem, a mű erősen töredékes. A második könyv néhány megmaradt fejezete között rövid átvezető leírások szükségesek a cselekmény megértéséhez, néhol egész egységek, néhol csak mondatok vagy szavak hiányoznak.

Képzeljünk magunk elé egy gyönyörű szőlőföldet. A szőlőtőkék mértani pontosságú sorokban állnak, a föld nedves és koromfekete, a növények kövér szőlőfürtöktől roskadoznak. Ezután sajnálatos esemény történik: viharos szél söpör végig a tájon, majd jégeső is sújtja a földet. Szerencsére a pusztítás nem teljes, a csapások nem érintik az egész veteményest, csak bizonyos részeit. Ezeken a részeken kidőlt szőlőtőkék, a földre hullott, elvert gyümölcsök mutatják a vihar útját.

A Holt lelkek is ilyen. A valaha kerek, egész történetből egy megtépázott alkotás maradt szerzőjének pusztítása nyomán. A kár nem végzetes, de jelentős. Igaz, hogy a tőkék már nem állnak olyan szép sorban, a levelek sem olyan egészségesek már, de az épen maradt szőlő ugyanolyan édes.

A mű ingyenesen letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról:
mek.oszk.hu/00300/00391/index.phtml
 

10/7

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek
494 oldal
Európa Könyvkiadó, Európa Diákkönyvtár
Fordította: Devecseriné Guthy Erzsébet
A mű eredeti címe: H. B. Гоголь: Мёртвые души

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr412820343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.