Librarium

Csukás István 75 éves

2011. április 02. - winrudi

Ma ünnepli 75. születésnapját Csukás István költő, és egyben egyik legnagyobb meseírónk. Olyan alakokkal lennénk szegényebbek nélküle mint Süsü a sárkány, Pom-Pom, Mirr-murr vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász, hogy csak a leghíresebbeket említsük.

Csukás Kisújszálláson született 1936. április 2-án.  Itt járt elemi iskolába. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművész akart lenni. A fiatal diák életének második boldog korszaka volt az intézet, tanult, olvasott, s naphosszat gyakoroltak a kastélyban, a hatalmas parkban, kamarazenéltek, előadásokon szerepeltek, becsvággyal készült a hegedűművészi pályára. Nyaranta apja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott. Kamaszosan lázadt fel apja ellen, majd az intézet ellen, s végül a zene ellen is. Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár.

Bölcsész tanulmányait nem fejezte be. Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott.

1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tag az Új Idő című lapnál.
Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője. E rövid időszakok közben szabadfoglalkozású író volt.
Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.

A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatták be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.

 
Süsü, a sárkány:
 
 
A már említett mesehősökön kívül ő alkotta meg Gombóc Artúr, Tappancs, Órarugógerincű Felpattanó, Sün Balázs vagy Töf-töf elefánt alakját is.
Műveiből nagy sikerű filmek készültek, a Keménykalap és krumpliorron túl - a teljesség igénye nélkül: Mirr-murr, A legkisebb ugrifüles, Pom Pom meséi, Sebaj Tóbiás és persze Süsü, a sárkány.
 
Életművét olyan díjakkal ismerték el, mint a József Attila-díj, az Andersen-díj, a Déry Tibor-díj, a Magyar Alkotóművészetének Országos Egyesületének Életműdíja vagy a Kossuth-díj.
 
Minden bizonnyal az összes díjnál többet ér ismertsége, elismertsége és a szeretet, amely műveit övezi töretlenül hosszú évtizedek óta kicsik és nagyok körében egyaránt.
 
Boldog születésnapot!
 
(Az életrajz forrása a Digitális Irodalmi Akadémia honlapja, itt művei is megtalálhatóak digitalizált formában.)

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr252793512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.