Librarium

Louisa May Alcott: Kisasszonyok

2011. március 11. - winrudi

Louisa May Alcott (1832-1888) amerikai írónő 1868-ban született műve a Kisasszonyok. A könyv egy ifjúsági regény, hangsúlyosan ifjúsági lányregény, mi több: ifjúsági, romantikus lányregény; ám egy valami biztos: nem csak az ifjú, romantikus lányok számára szolgál mondanivalóval.

A könyvnek két filmadaptációja is létezik, az egyik 1949-es – többek között – Elizabeth Taylor szereplésével; a másik pedig 1994-es, olyan színészekkel, mint Winona Ryder, Susan Sarandon, Christian Bale, Kirsten Dunst, Claire Danes és Gabriel Byrne.

A történet az amerikai polgárháború idején játszódik és az apa nélkül maradt (a családfő a háborúban harcol) March család mindennapjaiba kapcsolódunk be. Az írónőt saját gyermekkori élményei ihlették a regény megírásakor. Ebből következően a könyv remek képet fest egy XIX. századi átlag amerikai család életéről a polgárháború alatt. Ahogyan már említettem, a Kisasszonyok egy romantikus lányregény, így nem áll távol tőle a kissé csöpögős giccs sem, de emellett is értékes könyv. Műfajában kitűnő, 14-15 éves lányként biztosan sokkal nagyobb élményt nyújtott volna az olvasása.

A mű határozottan tanító szándékú, az időnként elég közhelyes erkölcsi igazságok („(…) a játék munka nélkül legalább olyan rossz, mint a munka játék nélkül.”) legtöbbször Mrs. March, az anyuka szájából hangzanak el. Annak ellenére, hogy „leckéi” igazak és értékeket közvetítenek, néhány tíz oldal után kissé idegesítővé válnak, és ez a személy megítélésére is hatással van. Mrs. March – egy apró hibájától eltekintve – zavaróan, valószerűtlenül tökéletes, szinte hiba, vagy rossz tulajdonság után kiált. A többi szereplőhöz képest az ő személye romantikusan idealizált, minden helyzetben mintaanyának bizonyul.

Ezeken a – számomra – zavaró tényezőkön túl, a könyv tanulságos és gondolatébresztő helyzeteket mutat be. Alapvetően meghatározhatja ifjú olvasója értékrendjét, gondolatvilágát, ha megfelelő életkorban veszik kézbe; de az idősebb, érettebb olvasót is segíthet ráébreszteni, hogy az életben mi igazán fontos és mi nem.

„(…) ebből sose nőhetünk ki, mert ez színdarab, és így vagy úgy, az életben is mindig szerepelnünk kell. Az előttünk álló úton mindannyian terheket cipelünk, és a bajainkon meg a hibáinkon a jó és boldogság utáni vágyaink segítenek át bennünket, hogy eljussunk a békességig(…)”

10/7 

Loiusa May Alcott: Kisasszonyok
317 oldal
Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008
Fordította: Barta Judit
A fordítás alapjául szolgáló mű: Loiusa May Alcott: Little Woman

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr102730237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.