Librarium

Librarium

Az eljövendő náci múlt

2015. április 27. - winrudi

A második világháborút nem a szövetségesek, hanem a tengelyhatalmak nyerték meg; az Egyesült Államok területén a náci Németország és a császári Japán osztozik; a zsidók bujkálnak; a rabszolgatartás ismét legális. Igazán érdekes alaphelyzet, ráadásul nem akárki, hanem Philip K. Dick kezében. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy Az ember a fellegvárban igazán kiváló könyv legyen. Nem lett az.

philip_k_dick_az_ember_a_fellegvarban_teljes.jpg

Philip K. Dick (1928-1982) a science fiction irodalom és ezáltal a popkultúra megkerülhetetlen alakja, számos regény, illetve mozifilm köthető a nevéhez. A tőle olvasott könyvek listáján részemről a Frolix-8 küldötte, Az utolsó szimulákrum, A halál útvesztője és az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? szerepel, melyek sorából legutóbbi a legjobb, és ez így marad Az ember a fellegvárban elolvasását követően is, hiába tartják sokan ezt a Dick-univerzum fő művének. Dick 1962-es klasszikusa, ami egy Hugo-díjat ért az írónak, már 2003-ban megjelent magyarul, most azonban új szerkesztésben és új borítóval adta ki az Agave. Apropó borító. Muszáj külön megdicsérnem Faniszló Ádám és Kuszkó Rajmund munkáját (előbbi a borító, utóbbi a kötet tervezője), nem tudom melyik ötlet kinek a nevét dicséri, de a borító mindkét oldala kiemelkedően zseniális, simán az év borítója, de biztosan a legjobbak között a helye. Sokatmondó, hogy általában olyan könyvek borítóját dicsérem, amik nem nyerték el a tetszésemet, ez most is így van, bár azt hiszem emellett akkor sem tudnék elmenni szó nélkül, ha kedvenccé vált volna a regény.

Az eredeti megjelenés évében, 1962-ben járunk tehát, a világ képe pedig teljesen más, mint ahogyan mi azt megéltük/emlékszünk rá/tanultunk róla, van azonban egy könyv, ami mást állít: azt, hogy mégis a szövetségesek nyertek. A mi lett volna ha? kérdése mindig is izgatta az emberek fantáziáját, kiemelkedően igaz ez akkor, ha egy olyan, az emberi történelem talán legnagyobb hatású eseményéről van szó, mint a második világháború. Itt minden máshogyan történt, a gondolatmenetet pedig szépen végigviszi Dick, megteremtve ezzel az alternatív történelmi regény műfaját. Az agybizsergető alaphelyzet tehát nagy várakozással tölti el az olvasót, aki sajnos folyamatosan csalódik a történet előrehaladtával. Az ember a fellegvárban lustán megírt könyv. Hiába a remek alapötlet és annak logikus végiggondolása, Dick egyszerűen elspórolja az új világrend alapos bemutatását, míg az olvasónak úgy kéne egy-egy bővebb ismertetés, mint egy falat kenyér, az író kegyetlen: a szűk 300 oldalas keret egyszerűen nem ad lehetőséget a "szép" új világ bemutatására. Kár.

philip-k-dick-012.jpgPhilip K. Dick (fotó: Philippe Hupp)

Fontosabb probléma azonban, hogy míg a nagyobb összefüggésekről igazán érdekes amit kapunk, ugyanez nem mondható el az egyéni sorsokról. A könyv szereplői és mindennapjaik egész egyszerűen nem érdekesek, kivéve a régiségkereskedő Childan és a japán Paul kapcsolatát, ebben az esetben is kiemelve kizárólag azokat a részeket, melyek a kulturális különbségek bemutatására alkalmasak. A másik figyelemfelkeltő szálat a német politikában kialakuló hatalmi harc és annak rövid-, és hosszútávú következményei jelentik, ám ebben az esetben sem a konkrét karakterek tettein keresztül, hanem a különféle események folyásirányának, és a hatalomért folyó küzdelemnek a pontos ábrázolásával. Végezetül a vége: Dick nemes egyszerűséggel nem fejezte be a regényt.

Ezeket leszámítva azonban Az ember a fellegvárban leginkább egy elmulasztott lehetőség. Egy igazán kiemelkedő és lebilincselő könyvnek az elmulasztott lehetősége. Mert bár kiváló ötlet pattant ki Dick fejéből, azt mintha képtelen lett volna megfelelő tartalommal megtölteni, életre kelteni vele a regényt. Hiába a keret, a váz, amint felnyitjuk ugyanis az alternatív történelem izgalmas burkát, kiderül, hogy belül már sok minden nem akad, csak a csalódottság és valamiféle sajnálkozó düh az elvesztegetett lehetőség miatt. Igazán kár érte.

A kötetet köszönöm az Agavénak!

10/6

Philip K. Dick: Az ember a fellegvárban
278 oldal
Agave Könyvek, 2015.
Fordította: Gerevich T. András
Eredeti cím: The Man in the High Castle

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr877402406

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.04.28. 11:13:07

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rudi Kató 2015.04.27. 20:30:53

Te hatökör hol volt rabszolgaság még a 19. században is? Az usában és ott volt egészen a hatvanas évekig a rasszizmus magasiskolája amikor a niggereket nem engedték be rengeteg helyre! A mai napig is minden külföldit és a hazai állampolgáraikat is terroristaként kezelik ha nem a zsidó elvárások alapján kommunikálnak! Ha valahol bármikor is lesz a földön fasizmus az elsősorban izraelben és a gyarmatán az usában fog dübörögni!

Gyingizik 2015.05.01. 15:05:00

Blogger kicsit eltévedt. Senki nem állította, hogy ez Phil legjobb könyve. (Max vmi női magazin irodalmi melléklete.) Phil legjobb könyvei: Palmer Eldricht három stigmája, Valis, Ubik, Kamera által homályosan, Istenek inváziója. Tetszett még a Doktor Vérdíj is. A cikkben említett Halál útvesztője is jó, egyfajta kivonat Phil világából. Az ember a fellegvárban a színvonalas középszint Phil világából. Vélhetően azért kapta meg a média figyelmet az USA-ban -és ezáltal az egész nyugati világban - mert az USA rövidke történelmében a nácik legyőzése a legfrankóbb történelmi tett.
Miközben a valóságban egyébként az ő gyárosaik hívták életre a német náci szörnyet ld. ez a könyv, ami NEM sci-fi:

www.voltairenet.org/IMG/pdf/Sutton_Wall_Street_and_Hitler.pdf
süti beállítások módosítása