Librarium

Librarium

Tavaly csökkent a várólista

2014. január 01. - winrudi

A szokásos várólista csökkentés kihíváson a 2012-es első, kudarcos részvétel után 2013-ban végre sikerült mind a tizenkét, olvasandónak kitűzött kötetet elolvasni, sikerrel teljesítve a kihívást. Részletes értékelést nem írok újra a könyvekről, a kritikák a címekre kattintva elérhetők, inkább csak néhány szóban foglalom össze az élményeket, az idei tucatot pedig egy másik bejegyzésben veszem majd ismét végig.

varolista2013-225x300.jpg

Romano Rácz Sándor Cigány sorát érdemes volt elolvasni, az ország legégetőbb problémájának megoldásához vezető út első lépését, a cigányság megértését segítheti ez az apró és nagyon érdekes kiadvány. A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa könyve, a Pantaleón és a hölgyvendégek egyik kedvenc könyvem lett, a humoros szatíra mély mondanivalót közvetít, egyedi hangulattal fűszerezve. Sütő Andrástól az Anyám könnyű álmot ígér még mindig az egyik legszebb című kötet, amihez szerencsém volt, de szerencsére nem csak ez az erőssége, hanem jó humorú, gyönyörű nyelvezetű korrajz a hatvanas-hetvenes évek Erdélyéről. Stephen Hawking könyve, Az idő rövid története a fizikához hozzám hasonlóan analfabéta olvasóknak is érdekes és elgondolkodtató olvasmány.

pantaleón.jpg

Az ötös számú vágóhíd Kurt Vonneguttól nagy csalódás volt, a nagy elvárások ellenére megszenvedtem vele és nagyon idegesített, magát a regényt pedig túlértékeltnek tartom. Ez az Utas és holdvilágra is igaz Szerb Antaltól, amit talán még többen és még jobban kedvelnek, nekem mégsem tetszett igazán, messze nem annyira, mint A Pendragon legenda. Nem úgy Karinthy Frigyes zseniális műve, az Utazás a koponyám körül, régóta tervben volt az elolvasása, és örülök, hogy végre sorra került ez a lehengerlő stílusú, nagyon vicces és meglepően őszinte könyv.

Salman Rushdietól nagyon régen akartam már olvasni valamit, kezdésnek talán leghíresebb műve, Az éjfél gyermekei került terítékre, ami amellett hogy zseniális könyv, sajnos időnként fájdalmasan hosszú és unalmas is. A Sinistra körzet Bodor Ádámtól egészen egyedi olvasmányélmény volt, mert egyszerre nyomasztó, undorító, elgondolkodtató és gyönyörű is. Ken Kesey kultikus regénye, a Száll a kakukk fészkére szimbólumokban gazdag, hiteles és többrétegű bemutatása egy elmegyógyintézet mindennapjainak, igazán közel mégsem került hozzám.

kondor_vilmos_a_budapesti_kem_b1-b4.jpg

A budapesti kém, Kondor Vilmos Bűnös Budapest-ciklusának harmadik kötete hozta a várt szintet, még mindig oda vagyok a szerző könyveiért, egyelőre még nem tudott olyat írni, amit ne imádnék. Robert Merle Francia história-sorozatának negyedik könyve, az Íme, a király! öt és fél év után került sorra a kihívásnak köszönhetően, és bár néha kicsit unalmassá vált, de sikerült annyira megnyernie magának, hogy az új, idei tizenkettes mezőnybe - ami a már említett másik bejegyzés témája lesz - beverekedje magát a sorozat következő része.

A bejegyzés trackback címe:

https://librarium.blog.hu/api/trackback/id/tr185720148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása